Le tudná irni valak Radnóti Miklós Tétova óda című versének a szerkezetét vagy egy olyan oldalt ahol jól megvan csinálva?

A Tétova óda szerelmes vers. A cím egy beszédmódbeli, magatartásbeli, stiláris elmozdulásra utal, a hagyományos ódai hangtól némileg eltéro beszédpozíciót ígér.

Az óra retorikája nem sérül, a címben jelzett tétovaság a kifejezhetetlenség kétségeire vonatkozik és a fenyegetettség is ott bujkál benne, a kimondatlan szorongás: „S talán lesz még idom, / hogy elmondjam milyen, mikor jöttödre vár”.

A tunodo, csendes beszédet az este kulisszái (díszletei) fogják körül: csend, fáradtság, az alvó kedves, az álmatlan töprengés, az elmondás kényszere. A vers elso részét ellentételezo, teljességet és kozmikusságot kifejezo motívumok uralják: a lét áradása, nyüzsgés, mozgás, változás, – csigaház, ko, stabilitás, öröklét, biztonság, otthon.

A vers két szerkezeti egységre bontható. Az elso (1-16. sor) rész tere általánosabb, a szerelem és a mesterség körül forgó gondolatoknak megfeleloen. A második egységbe a halál képeivel fordul a vers. A 17. sor fordulópont: az ellentétezo, az elmondás problematikáját középpontba állító szerkesztésmódot egy bensoségesebb, zártabb, harmonikus, ritmikusan elorehaladó rész váltja fel. Az óda itt az alvó kedveshez fordul. A hang feloldódik.

Jambikus, keresztrímes forma (a 30. sorig). Az utolsó öt sorban a keresztrímek felbomlanak, szabálytalanabbá válnak a versmondatok. A sorok 12 és 10 szótagúak.