Valaki segíteni kémiában?

1.) Részecskék távol helyezkednek el, energiájuk magas szintá, végeznek hő-, rezgő-, és forgómozgás is

összenyomhatósággal (nyomás növelésével) cseppfolyósíthatók

2.) A tömegszázalék megadja, hogy 100 g oldatban hány g oldott anyag található.

Az oldódás sebességéből megtudhatjuk, hogy egységnyi anyag mennyi idő alatt oldódik adott körülmények között, illetve, hogy

egységnyi idő alatt mennyi anyag oldódik fel.

3.) Oldandó anyag hozzáadásával

4.) Az ionvegyületeket az oldószer burokkal veszi körül (víz esetében hidrátburok, egyéb esetekben szolvátburok), majd ionjaira bomlanak,

disszociálnak. (A víz hatására történő disszociáció a hidrolízis)

Ez a folyamat a hidratáció (nem víz esetében szolvatáció), mely energiafelszabadulással jár

A hidratációs(/szolvatációs) enertgia akkor szabadul fel, ha 1 mol szabad állapotú részecske hidratációjára (/szolvatációjára) kerül sor.

De emellett még ahhoz is energia kell, hogy feloldódhassanak (mert ugyebár benne vannak a rácsban)

A rácsenergia az az energia, mely 1 mol szabad állapotú részecske gáz halmazállapotúvá alakításához elengedhetetlen.

Ha összeadjuk a rács-és hidratációs energiát, megkapjuk az oldáshőt. Ha előjele pozitív endoterm az oldódás, ha negatív, exoterm

Az oldáshő az az energia, ami akkor szabadul fel vagy nyelődik el, mikor 1 mol anyagból végtelen híg oldatot készítünk.

5.) Anyag felületétől, hőmérséklettől, nyomástól, külső hatásoktók

Hőmérséklet növelésével, felület csökkentésével, diszpergálás gyorsításával (keveréssel) lehet

6.) A magas hőmérsékleten lévő telített hűtésekor az oldat túltelítetté, instabillá válik

8.) 30/200*100=15%

9.) n=v*c

400 cm3 = 0,4 dm3

0,4*2=0,8 mol oldott anyag

m=n*M

M=63 g/mol n=0,8 mol m=50,4 g HNO3

10.) Nos, ennek két féle módja van, az egyszerűbbet leírom

n=v/vm

72/24=3 mol O2

m=M*n

Mo2= 32 g/mol

n= 3 mol

m=96 g O2

Szóljatok, ha rosszul írtam valamit!