Magyar házi 9. osztály?

Mert:

a-)

Ezen keresztül a köznapi olvasó közelebb kerülhet a nagynevű írok-költök belső gondolat világához. Sokkal pontosabb elképzelései alakulnak ki aról, hogy mi is járahat ilyenkor az aloktó fejében, milyen diemmák is gyötrik?

b-)

Az íronak is segít saját magát megismernie. Segít kitisztítani a fejét egy-egy bonyolut, fajsulyos vers-költemény között. Illetve az írok közötti "onformáció" cserét is elősegíti.

c-)

Közelebb hozza az íroi réteget az "pór" néphez (közemberhez). Vagyis levonhatjuk a következtetést, hogy az ilyen művek mindenképpen hasznosk (vélemény)

ui.: Egy szavamat se gondoltam komolyan!

ui.: Hova jársz? Hátha oda vettek fel! :)

15/L

Én más írókat "tisztelek".

Alexandre Dumas

Sir Arthur Conan Doyle

Ernest Hemingway

Hevesi Lajos

Illyés Gyula

Verne Gyula

Karinthy Frigyes

József Attila

Johann Wolfgang von Goethe

Hirtelen ennyi :)

És akkor mé csak a szépirodalmi alkotókról beszéltünk...

Adam Smith

Ficher Sándor

Horváth Árpád

Jared Diamond

Gerguss Ferenc

Ők pedig azok akik nem tartoznak a szpirodalmi kategóriákba.

Ady-t és Jókait meg különösen utálom. Ady-t azért mert amég József Attila nagyot alkotott anyomorban is, Ő addig csak semitmondó, felületes verseket írt és nagyszerűen meg is élt belőle. "Csak akkor születtek nagy dolgok ha bátrak voltak aik mertek"?! Na ennek példáúl mi is az értelme? Mondj egy embert aki bátor de semmit nem mer megtenni. Nyavajgott, hogy nem találja az igaz szerelmet. szifiliszben szenvedett! Ugye tudjátok azt, hogyan is lehet elkepni?! Nemi úton. Kurv@ nagy magyar volt, közben meg gyakorlatilag az élete 80%-át Párizsban töltötte.

Jókai meg úgy egy ősmagyar ahogyan van. Mélyről jött nem tgadom. De azért ezis eléggé visszás: meg írta, hogy Ő hogyan szenvedett kiskorában. Aztán amikor felemelkedett már az volt az írásainak a témája, hogy milyen boldog is a szegény valusi gyermek... Őt zavarta, hogy amikor gyermek volt a nagyurak nem foglalkoztak vele. De hallott valaki is aról, hogy Ő amikor felemelkedett segített volna mármelyik nyomorkó csöpségen is?

Ezzel szemben ott van József Attila. Végig nyomorogta az életét. Kicseszték az egyetmről, és Ő mégis szerette ezt az országot. Elárúlták azok akikben hitt. Hiába írt gyönyörűeket majdhogynem éhen halt. Őt mindig arébb söpörték. Olyan lényegeket tudott megfogni egy-egy mondatban amit mások nem. A végén ebbe anyira belefáradt, hogy a vonat elé vette magát.

De ha már csak rájuk nézel is lehet látni a különbséget. Az egyikne semmit mondó üres a tekintete, sima gondnélküli a homloka. Amásiknak elgondolkodó, messzeségbe meredő szemei vannak és magas, gondoktol fágyolos homloka.

Ez az én egyéni véleményem. Nem kell velem egyet érteni!