Segitetek a Rómeó És Júliában? :OOOOOO

Szia!

Ez egy olyan mű, amit megéri elolvasni :) Én is sokszor húzom a számat egy-egy kötelező előtt, de hidd el nekem, ez még élvezhető is. Ha annyire nem megy, millió plusz egy rövidített van fent a neten, meg tudod nézni a filmeket, én a musicalt is nagyon ajánlom (youtubeon megtalálod). Kelleni fog középiskolában is, nagy eséllyel lehet érettségi tétel, mellesleg pedig elég alap mű. Rövid, történetes, érdekes, nekem mindössze egy este kellett hozzá. Olvasd el :) Vasárnapig bőőőven végzel vele! Ha ezután a jellemzés nem megy, írj és segítek megcsinálni! ;)

Nem hosszú, egy délután alatt el lehet olvasni.

Az olvasónaplót megírni sem sok idő.

A könyvet nem tudom, hogy keletkezési körülményeiről kellene-e vagy a történetről.

Jellemzés:

- JÚLIA

A színházi gyakorlatban a drámai szende -naiva – játssza, noha jellemének meghatározója nem a szende naivitás, inkább a szenvedély és a józanság együttesében megnyilvánuló bátor őszinteség. Dramaturgiai előképét Shakespeare- vígjáték szellemes és temperamentumos hősnőiben kereshetjük, akik dévaj intelligenciával irányítják az epekedő- csapongó férfiak vágyait csakúgy, mint önnön hűségesen érző szívüket. Júlia lételeme más: nem a társaság, hanem a magánélet, nem az udvarlás cselszövény, hanem a szerelmes lélek története. Ami egyszersmind felnövés- történet: gyermeklány az elragadtatások és megpróbáltatások során küzdeni és áldozni képes asszonnyá érik. A Shakespeare- tragédia színpadán Desdemona fog majd a nyomába lépni.

- RÓMEÓ

A színházi gyakorlatban az amorózó -hősszerelmes- játssza, pedig polgár: mint szerelmese ő is a polgári házasság hőse és mártírja. Az átlagosság poézise dicsőül meg benne. Szerepe a Júliáénál nagyobb és cselekményesebb, de figurája halványabb, egyénisége árnyaltabb. Dramaturgiai előképei, a korai Shakespeare-vígjáték derék fiúi, nem főszereplők. Főhőssé a viszonzott szerelem csodája avatja. Érzelmeit követve impulzívan cselekszik, nem tragikus alkat. De a helyzetei tragikusak: kétértelműek. Az osztatlan személyiség kettős tükörben látszik: ha az ellentmondásba belelátnak, ha tudata kettéhasadna, tragikus jellem lenne. De nem ér rá ítélni a helyzeteit: elég, ha megélni tudja őket, ameddig élhet. A gyors helyzetváltozások korán érlelik mélázó aranyifjúból felelősséget viselő felnőtté (házasemberré, gyilkossá, bujdosóvá), nos így tapasztalattal töltekezve, de mégis fiatalos telhetetlenséggel ölelheti magához halálát. A nyomába lépő tragédiahősök – Brutus, Hamlet, Othello – típusának éppannyira ellentétei, mint folytatásai.

Történet:

Első felvonás

A két család fegyveresei összetűzésbe kerülnek egymással, amit Verona herceg oszlat szét. A herceg megfenyegeti őket, hogy ha legközelebb az utcán verekedésbe keverednek egymással, kénytelen lesz ítélkezni fölöttük. Jön- az akkor még egy másik lányba szerelmes- Rómeó, és beszélget barátaival. A Capuletek álarcos bált rendeznek, és Montaguek- kat nem hívnak meg. Rómeó és társai leszöknek a bálba. Rómeó találkozik Júliával, és a Montague fiú azonnal beleszeret a Capulet lányba, és viszont. Csak késöbb tudják meg, hogy a két gyűlölködő család sarjai.

Második felvonás

Rómeó nem tér haza a tánc után, hanem inkább belopódzik Júlia erkélye alá. Véletlenül végighallgatja Júlia- neki szóló- szerelmi vallomását. Megegyeznek, hogy vasárnap egybekelnek. Rómeó megegyezik a Pappal, hogy adja őket össze. Lőrinc atya elvállalja az esketést. A jó hírt Júlia dajkájával üzeni meg a lánynak. Az ifjú pár szentesíti esküjét a templomban.

Harmadik felvonás

Az ellenségeskedő családok fegyveresei ismét összekapnak. Rómeó megpróbálja őket leállítani, de nem sikerül megakadályoznia legkedvesebb barátja, Mercutio halálát. Az ifjú szívében harag gyúl a gyilkos iránt. Megöli barátja gyilkosát, aki valójában Júlia vérszerinti bátyja. A herceg száműzi Rómeót, vétkei miatt. Júlia tudomást szerez az őt ért veszteségekről, elsiratja bátyját, Tybaltot, de mégtöbbet sír száműzött férje miatt. Szülei férjhez akarják adni Paris- hoz, a jómódú nemeshez. A lány megtagadja apja parancsát. Majd úgy tesz, mintha ellenszegülését megbánta volna, és elmegy gyónni Lőrinc atyához. Az atyánál találkozik kérőjével, Paris al.

Negyedik felvonás

Júlia mindent elmesél az atyának. Lőrinc azt ajánlotta, szülei elött egyezzen bele a nem kívánt házzasság megkötésébe. Adott neki egy üvegcsét, amelyben méreg volt: ha Júlia megissza, halottnak látszik majd, és mire felébred, Rómeó mellette lesz. A lány elveszi az üveget. Mikor hazaér, elhiteti szüleivel, hogy megtört, nem ellenkezik tovább. Az esküvőt előrehozzák másnapra. Mindenki elmegy készülödni. Júlia felölti az esküvői ruháját, megvárja míg egyedül marad, és kiissza a mérget. A Capulet család reggel a nász helyett gyászba borul. Lőrinc atya küldet Rómeóért.

Ötödik felvonás

Róemó már Montanában van. Jön baltazár a hírrel, hogy egyetlen szerelme és felesége meghalt. Rómeó elküldi Baltazárt, és mérget vesz a patikáriustól. Lőrinc barát megtudja, hogy küldötte, János atya nem tudta átadni a levelet Rómeónak, és így az most azt hiszi, kedvese valóságosan meghalt. Az atya elindul, hogy ott legyen a Capulett család kriptájában, amikor Júlia felébred hosszú álmából. Paris elhatározza, hogy apródjával ellátogat Júlia sírjához, és meglátja Rómeót, amint éppen készül betörni a kriptába. Azt hiszi sírgyalázásra készül, és az elkeseredett szerelmesek vívni kezdenek egymással. Rómeó leszúrja Paris -t, eki meghal a végzetes sebtől. A szomorú Monutague fiú lefekszik Júlia halottnak vélt teste mellé, és kiissza a mérget az üvegcséből. Júlia fölébred, meglátja maga mellett szerelme holttestét. Megcsókolja, hátha maradt még méreg Rómeó ajkain. Mikor látja, hogy nincs más választása, kihúzza hüvelyéből kedvese tőrét, és szívenszúrja megát. Lőrinc barát, és az akkor odaérkező Escalus herceg már csak a halottakat látja. Lőrinc atya mindent elmesél. Végül a nagy ellenségek: a Montauge és a Capulet család kibékül.

” Borús békével virradt rájuk a reggel,

A gyászóló nap fönt ki sem tekint.

Jertek tanács elé a gyászesettel:

Ítélünk, oldunk törvényük szerint

MERT KÖNNYEL JEGYZI MAJD A KRÓNIKA,

HOGY ÉLT S HALT RÓMEÓ ÉS JÚLIA.”

A tragédia okai

A műből ugyan nem tudhattuk meg a Montague és a Capulett család ellentéteinek konkrét okát, de még így is tisztán látható néhány indíték, amiből a konfliktusok fakadhattak. Vegyük például a kor egyik alapvető kettősségét: a még aktuális feudális gondolkodást, és a már kibontakozó reneszánszt. A két család a két különböző irányzathoz tartozik. A feudális gondolkodás már elmaradottnak tűnik. Itt a házassági szokások is elmaradottabbak, még a szülők, anyagi érdekek alapján döntenek, hogy gyermekük kivel kellhet egybe. A reneszánsz már haladóbb kúltúrának számít. A reneszánsz gondolkodást követő családok már inkább a harmóniára törekszenek, az érdekek már nem játszanak akkora szerepet a házasságba. Előtérbe kerül a személyi döntés szabadsága. A mű tulajdonképpen ezekre, a kétféle gondolkodásmód összecsapásaiból adódó ellentétekre épül.

A következő okok a szereplők jelleméből adódó konfliktusok. Akikről a tragédia szól, fiatalos, szenvedélyekben gazdag emberek. A gyűlölet és a szerelem- két szélsőséges érzelem- gördíti előre az esemélyeket.

Rómeó meggondolatlansága fiatalságából fakad, olyan szenvedélyes korszakát éli, holott tudja, hogy ezzel mekkora szörnyűséget tett.

Júlia őszinte és gyakorlatias egyénisége még ekkor látja veszni a házasságot, hősiesen harcol, hogy együtt maradhasson Rómeóval. Önfeláldozó hősiessége nemcsak akkor mutatkozik meg, amikor kiissza a mérget, hanem akkor is, mikor végül szíven szúrja magát.

A műnek tulajdonképpen nem kéne tragédiával végződnie, de Shakespeare ezt a fajta tiszta, gyorsan fellángoló, sírig tartó fiatalos szerelmet akarta bemutatni. Ha ez a szerelem nem ért volna ilyen hirtelen véget a szerelmesek halálával, nem lehetett volna ilyen kifelyezően bemutatni, mennyire szenvedélyes a két szerelmes kapcsolata.

2 perces munka volt rákeresni neten.. Gyorsabban megcsinálhattad volna, mint hogy feltedd ezt a kérdést