Az olvass, miért nem olvasj?

Mert rossz a kiindulási pont. Mégis mi alapján jelented ki, hogy a "a felszólító mód jele a -j", ha egyszer az "olvass"-ban, ami felszólító módban van, nincs 'j', illetve azt lehet mondani, hogy a felszólító mód jele az "-s"? Emellett sok más ellenpélda is van?

Inkább azt kellene mondani, hogy a felszólító módnak több jele is van, és 's' után ez rendszerint 's', de más hangoknál is jellemző a megkettőzés (pl. nézz). Sőt, egészen érdekes az eset egyes '-t' végűeknél: fuss, láss. Ugyanakkor: lazíts, építs, ahol szó sincs duplázásról.

Szóval nem olyan egyszerű kérdés ez.

A te kiindulópond rossz, kettes, a felszólító mód jele alanyi ragozásban a j. Csak s, sz, z, dz után hasonul, illetve több esetben pl t végű szótőnél módosul.

Kérdező: Mért kell "azon kívül"? Az, hogy így lehet kiejteni, az nem elég ok? Nyilván fonetikai okai vannak a képzés helye szerint. A nyelv úgy alakítja ki magát, hogy könnyen ki lehessen ejteni.

-l betűre végződő szavaknál van felszólító módban -j

Pl. Mozdul(-j)

Meg -d-re végződő igéknél

Pl. Ne rágódj

"A te kiindulópond rossz, kettes, a felszólító mód jele alanyi ragozásban a j. Csak s, sz, z, dz után hasonul, illetve több esetben pl t végű szótőnél módosul. "

- Vagyis nem 'j' a felszólító mód jele. Mondhatjuk módosulásnak, csak: 1. akkor valamikor 'j'-nek kellett lennie, hogy aztán a módosulás során pl. 's' legyen, de ilyen állapotról nem tudok 2. ha volt is, onnantól kezdve, hogy módosult, már nem 'j', hanem egy másik hang