Hogyan tanuljak verset gyorsan?

A vershez találj ki valami ütemet, vagy dallamot(én a Tiszát pl. rockosítottam:D), aztán olvass el belőle 4 sort kétszer, próbáld felmondani, ha nem megy, újra.

(De így is főleg a memóriádon múlik.)

1. Oszd be a tanulnivalót!

Az egyik legrosszabb és leggyakoribb hiba, amit a tanulással kapcsolatban el lehet követni, ha az utolsó pillanatra hagysz mindent, és nagyon rövid idő alatt próbálsz meg rengeteg anyagot a fejedbe gyömöszölni. Ha szó szerint kell megtanulni valamit, akkor pláne nem működik ez a módszer. Szóval még mielőtt bármihez is nekifognál, számold ki, hogy mennyi időd van, mennyi szöveget kell megtanulnod és ha úgy ítéled meg, hogy túl sok lenne egyszerre, bontsd a szöveget részekre. Oszd be, hogy egy nap mennyi új részt kell megtanulnod, de ne feledd, hogy az ismétlésekre is hagynod kell időt. Ráadásul, ahogy telik az idő és egyre több új szöveget tanulsz, úgy növekszik az ismétlendő szöveg mennyisége is, tehát okosan kalkulálj.

2. Érted, miről szól?

Ismerős a klasszikus “mire gondolt a költő?” kérdés? Itt most nem verselemzésről van szó, de valóban megtanulni egy szöveget csak akkor tudsz, ha érted is, miről szól. Az értelmetlen dolgokat az agy kiszórja, de ha megérted, mi a mondanivaló, könnyebb lesz megjegyezned. Érdemes belebújni az író/költő bőrébe, és elképzelni, hogyan és miért írta a szöveget. Mi volt a mondanivalója? Milyen lelkiállapotban lehetett? Mérges volt, elkeseredett, felpaprikázott? Mit akart kommunikálni a szöveggel? Amikor színészek tanulnak szöveget, ők is belebújnak a szövegíró/költő bőrébe, és nem csak a szavakat, de a mögöttes tartalmat is “memorizálják”. Nem csak a fejükkel, de a szívükkel is tanulnak, mert tudják, ha az információhoz érzelmeket is társítanak, akkor sokkal könnyebben tudják a szöveget a hosszútávú memóriába eltárolni.

3. Használd az ujjad az olvasáshoz!

Lehet, hogy furcsán hangzik, hogy azt mondom, olvass úgy, mint a kicsi elsősök, akik az ujjukkal követik az éppen elolvasott szavakat, de hidd el megéri. Hogy miért? A legtöbb információt a szemünkön keresztül juttatjuk el az agyhoz, ami azt jelenti, hogy ha olvasol, és a szemed sarkából megpillantasz valami mozgást, akkor az elvonja a figyelmedet. Ha az ujjad követi a sorokat, akkor a szemed jobban “odaragad” a papírhoz, a szemed sarkából elkapott mozgás épphogy az ujjad lesz, ami a szövegre mutat. Tehát a figyelmedet még jobban a szövegre irányítod. Ha zavar az, hogy az ujjadat húzod, nyugodtan használhatsz tollat vagy ceruzát is a szöveg követéséhez, a lényeg, hogy ezzel a figyelmedet a tanulnivalóra tereled. Arról nem is beszélve, hogy minél több érzékszervünket kapcsoljuk be, annál könnyebben megy a tanulás, és ezzel a módszerrel nem csak a látást, de a tapintást is bevonjuk a folyamatba (ez a kinesztetikus tanulási stílus).

4. Írj!

Kutatások szerint, ha valamit meg akarunk tanulni (pl. valakinek a nevét), 40%-kal(!) biztosabb, hogy emlékszünk az információra, ha le is írjuk. Ennek az oka, hogy az írás aktív tanulás, azaz te magad alkotsz valamit, másrészt megint bevonunk egy extra érzékszervet, nem csak látsz vagy hallasz valamit (az illető nevét), de a tapintás, az “izomemlékezet” is bekapcsolódik. A biciklizést is azért nem felejti el az ember, mert az izmok “emlékeznek” arra, mit kellett tenniük, hogy ne ess le a járműről. Tehát emlékezetből írd le a szöveget, majd ellenőrizd le, hol tévedtél, és jól láthatóan, nagy, színes jelöléseket tegyél a hibákhoz, hogy tudd, legközelebb arra plusz figyelmet kell szentelned.

5. Ismétlés a tudás anyja

Az elegendő ismétlést nem lehet lespórolni. Pont úgy, ahogy a fekvőtámaszok számát sem akkor, ha valaki a karizmait akarja építeni, a megfelelő számú ismétlés a memorizálásnál is elengedhetetlen. Befektetett meló nélkül nem lehet eredményt elvárni. Tehát, ha már elolvastad, és értelmezted a szöveget, ismételd sokszor-sokszor. Ha van rá elég időd, akkor érdemes azt a mintát alkalmazni, amit a kutatók egyre inkább a legeredményesebb ismétlési módszernek tartanak, azaz ismételsz egyet délelőtt, egyet este, aztán másnap, aztán egy hét múlva, két hét múlva, egy hónap múlva. Persze sokszor szűkösebb a határidő, mint egy hónap, de próbálj meg emlékezni rá, hogy az ismétlések között egyre hosszabb idő kihagyható (ezt hívják spaced repetition-nek).

6. Keríts magadnak közönséget!

A legjobb, ha nem csak magadban ismételsz, hanem valakinek fel tudod mondani a szöveget. Ez sokkal élőbbé teszi az előadásodat, hallod magadat kívülről is (bekapcsolod a hallást, mint érzékszervet) és az illető tud segíteni, ha elakadsz. Ilyenkor mindig kérd meg, hogy jelölje meg a szövegben, hol tévedtél, hogy később még jobban tudj figyelni erre a részre. Érdekes módon, koncentrálni is jobban tudsz, ha másnak mondod fel a szöveget, és nem csak magadban tanulsz. Ha éppen nincs senki, aki vállalná a hallgatóság szerepét, vedd föl az előadásodat a telefonod segítségével (elég a hangot, nem kell videó) és azt hallgasd vissza.

7. Hallgasd is, ne csak olvasd!

Már csak azért is jó rögzíteni a hangodat, mert így sokszor le tudod játszani magadnak és ezzel “befolyatod a tudatalattidba” a szöveget. Ha éppen utazol, teszel-veszel otthon, takarítasz, bármi olyan tevékenységet végzel, ami közben tudsz másra is figyelni, hallgasd a szöveget, mert ezzel is ismételsz. Kifejezetten jó közvetlenül elalvás előtt meghallgatni párszor, mert alvás közben az agy tovább dolgozik rajta, és reggel, friss aggyal sokkal jobban elő fogod tudni hívni a memóriádból a szöveget.

8. Játssz a hangoddal!

Az agy a különlegesre jobban emlékszik, mint a megszokottra. Ha ezt ki szeretnéd használni, játssz a hangoddal, miközben felmondod a szöveget. Mondd el mélyen, dörmögve, majd magas hangon, affektálva vagy mint a kedvenc rajzfilm figurád. Ezzel a figyelmedet is ébren tartod, nem olyan monoton és unalmas az ismétlés, illetve a memóriádban is jobban megmarad, hogy ennél és ennél a sornál szinte énekeltél, máshol meg eltúlozva nyávogtál. Olyan ez, mintha egy kietlen sivatagba színes gyöngyöket szórnál. Ezzel a módszerrel az agyad kapaszkodókat kap a felidézéshez.

9. Mozogj!

Miközben tanulod a szöveget, mozogj. Két okból. Egyrészt a mozgással friss vér és ezzel friss oxigén kerül az agyba, ami számára az üzemanyagot jelenti. Ha jó az üzemanyag, jobban megy a motor. Másrészt, azzal is rögzíteni tudod az információt, hogy bizonyos helyekhez bizonyos sorokat társítasz. A walesi bárdokban Edward király akkor vágtat fakó lován, amikor a konyhaszekrénynél éppen megfordultál. Ha nem jut eszedbe a sor, beugrik a kép a konyhaszekrényről, és azzal jön a szöveg-emlék is. Mintha egymásba kapcsolódó horgok lennének, olyan a hely és a tanulandó információ emléke. Éppen ezért könnyebbség az, ha van lehetőség ott gyakorolni a szöveget, ahol aztán ténylegesen is elő fogod majd adni (pl. színpadon, iskolai tornateremben) – de ez már csak hab a tortán.

10. Pihenj eleget!

Tudtad, hogy az izom nem akkor növekszik, amikor az edzőteremben súlyokat emelsz, hanem amikor alszol? Igen, terhelés alatt (edzés közben) az izmokban mikro-szakadások keletkeznek, ami aztán később, a pihenési szakaszban, azaz alvás közben regenerálódik. Ilyenkor a szakadás helyére erősebb izom épül újra. Ugyanez igaz a “mentális izmokra”, azaz a tanulásra is. Nyilván kell a terhelés, amikor olvasol, értelmezel, kiemelsz, megpróbálsz memorizálni valamit, de a munka nagyja alvás közben zajlik az agyadban. Ez azt jelenti, hogy ha nem alszol eleget, nem tud az agy regenerálódni, azaz nem tud olyan teljesítményt nyújtani, mint egy kiadós alvás után. Ezért, ha fontos, hogy jól teljesíts, ne csald le az alvást! Természetesen ez minden tanulásra igaz, de a szó szerinti emlékezés sok energiát igénylő agyi folyamat, ezért ebben az esetben kiemelten fontos a pihenés.