Kőszívű ember fiai fogalmazás?

Hát, szerintem Baradlayné naplórészlete a legsimább ügy.

Pl. arról a részről, amikor meghalt a férje, és tudta, hogy mindent ellenkezőképpen akar csinálni, ahogy a férje meghagyta. Van ott érzelem a hazaszeretettől a személyek iránt érzett szeretetig / lojalitásig / ellenérésekig bőven:)

Szia !

Igen, szerintem is jó ötlet, amit az előttem válaszoló ajánlott.

Kezdheted így:

kitalált dátum, az évszám kb. 1845-46 lehet

Férjem halála késztetett arra, hogy naplóírásba fogjak.

Élete utolsó hatvan perce számomra is szívszorító volt, nemcsak amiatt, hogy szenvedéseit látnom kellett.

Azért is, mert tollba mondott végrendelete teljesen megdöbbentett.

Illik rá a kőszívű jelző. Ahogyan rólam, és fiaink további sorsáról rendelkezett, minden róla alkotott képemet felülmúlta.

Jöhet egy mondjuk két nappal későbbi dátum.

Sokat gondolkodtam.

Nem tudom megtenni, amit végakaratában meghagyott.Piros tintával húztam alá azokat a sorokat, melyeket nem teljesítek.

Sőt, elhatároztam, az ellenkezőjét teszem mindennek.

Nem megyek nőül Rideghváry Bencéhez.

Ödönnek már levelet írtam Oroszországba, hazahívtam, hogy a családi birtok irányítását átvegye.

Nem engedem, hogy szerelmük Arankával beteljesületlen maradjon.

Richárdért és legkisebb fiamért, Jenőért is aggódom.

Mi lehet velük Bécsben ? Van-e elég pénzük, hogy kiadásaikat fedezzék ?

Róluk is mielőbb gondoskodnom kell.

Richárdot nem féltem.

Talpraesett, feltalálja magát minden helyzetben.

Jenő, akit a legjobban szeretek, jól van-e ? Álmodozó, visszahúzódó alkat, magam mellett akarom tudni, hogy vigyázhassak rá.

Sokáig nem is volt időm a naplómat vezetni.

Annyi minden történt !

Megbizonyosodtam róla, hogy Aranka méltó társa lesz Ödönnek. Kedves, szerény, odaadó lány, és hűséges szerelmes.

Nem csalódtam fiam választásában.

Sokat aggódtam Ödönért, amikor megkaptam Leonin levelét.Orosz barátja megmentette az életét, sosem tudom meghálálni, amit érte és értünk tett.

A napok, hetek, hónapok csak futnak, szaladnak...

Szinte el sem hiszem, már elmúlt két éve, hogy meghalt a férjem.

Nagy változások elé nézünk, Bécsben kitört a forradalom március 13.-án.

Ezután két nappal Pesten is.

Mi távolabb vagyunk az események sűrűjétől, de azért kapunk híreket.

Ha férjem ezt megérte volna ! Sohasem akart változtatni, gyűlölte a reformokat, még a halálos ágyán is azt mondta, "...a Föld pedig ne mozogjon, hanem álljon..."

Nem látta be, hogy a világ kerekének fordulnia kell tovább. Szükség van a reformokra, a polgári átalakulás nélkül nem álljuk meg helyünket Európában.

Harcolni kell az ország függetlenségének kivívásáért, a magyar szabadságért !

1848. március ....

Indulok Bécsbe !

Fegyveres harcok folynak az utcákon, felkelt a nép.

lámpavasra akasztják a nép ellenségeit, Richárd és Jenő veszélyben van !

Nagyon féltem őket.

Richárd életére törhetnek, ő a császári testőrség tisztje. Haza kell hívnom, hogy huszárjaival itthon álljon a forradalom, a szabadságharc mellé.

Meg kell győznöm mindenáron.

Talán öreg tisztiszolgája, Pál úr segítségemre lesz.

Mielőbb indulnom kell !

Jenőt magammal akarom hozni Nemesdombra.

Őt féltem a legjobban, biztosan nem képes vigyázni magára. Attól is tartok, nehogy belekeveredjen valamibe, akarata ellenére.

Hol lehet ? Kik társaságában tölti e vészterhes napokat ?

Ő biztosan nem fog fegyvert, ettől nem tartok !

Nem tudom, mikor írhatok legközelebb naplómba, most a tettek fontosabbak, mint bármikor eddigi életem során.

Leírtam, ahogy én képzelem, ismerve a regényt, természetesen Te is írd bele a gondolataidat, egy anya aggódását fiai iránt !