Valaki le tudná írni nekem Ady: Hazamegyek a falumba című vers elemzését?

Ady, a modern élet és az új műveltség híve a várost szerette. Ám ebben is az ellentétek embere volt. El a faluból és Hazamegyek a falumba című versei egymás mellé helyezve szemléltetik Ady kettősségét: ugyanannak az érzésnek, amelyet az egyik versében megvallott, sokszor az ellenkezőjét fejezte ki egy másikban. A Hazamegyek a falumba című vers a bibliai megtért gyermek képét idézi fel az olvasóban, a tájékozó fiú, maga Ady Endre, a gyermekét tiszta szívvel befogadó szülő pedig szülőfaluja Érdmindszent. Az El a falumból című vers szülőfaluja csöndjét nyűgnek érzi, s vissza se szeretne térni ebbe a szükségbe., megtagadja szülőfaluját, "Belehalok, ha mondják, Hogy én itt szálltam újra..." A vers lírai énje a nagyvárosi életre vágyik, amelyben az új ember formálódik.

Szülőföldjéhez ellentétes érzések fűzik: egyszerre akar elszakadni és hazatalálni.

Előbbit az El a faluból (1906), utóbbit a Hazamegyek a falumba (1907) c. verseiből olvashatjuk ki.

E két vers hűen szemlélteti Ady hazaszeretetének kettősségét is:

míg egyik művében rajongva tesz vallomást a hazai tájnak, a másikban már nagyvárosi élet után sóvárog, hol az új ember formálódik.

Ez az érzelmi ambivalencia (kettősség) a modern lélek sokrétűségét, összetettségét, ellentmondásos jellegét tárja elénk.

A két verset egybevetve

a hasonlóság az, hogy mindkét verset az érzelmek uralják, a személyesség és a vallomásos jelleg;

a különbség az, hogy az 1906-os datálású El a faluból c. versében szürkének, idegennek, távolinak mondja Érmindszentet, míg az 1907-es Hazamegyek a falumba gyermek (Ady) és anya (Érmindszent) eltéphetetlen örök szövetségét tárja elénk, bensőséges intimitású képet festve.

Az El a faluból c. vers szülőfaluja csöndjét nyűgnek érzi, s vissza se szeretne térni ebbe a szürkeségbe, megtagadja szülőfaluját:

„Belehalok, ha mondják,

Hogy én itt szálltam útra…”

A Hazamegyek a falumba vers a bibliai megtért gyermek képét idézi fel az olvasóban, a tékozló fiú hazatéréséről szól. Egyszerűen megfejthető a bibliai párhuzam: a tékozló fiú maga Ady Endre, a gyermekét tiszta szeretettel befogadó szülő pedig szülőfaluja, Érmindszent.

Sajátos a tékozló mellett felbukkanó eretnek kifejezés is, mely jelzővel vallásával szembefordulót, azzal szenvedélyesen vitázó személyt szokás jelölni.

A SORS = a választás szabadsága - a SORSTALANSÁG = a választás szabadságának hiánya