Mikszáth Kálmán - Szent Péter esernyője fogalmazásban valaki segítene?

Nem tudom, hogy mennyire aktuáis még,de:

Egy szép napon a falu lakói éppen temetést tartottak, mikor elkezdett esni az eső. Nosza, keresni kezdtek egy esernyőt, elvégre, csak nem lehet már esőben temetni! Talátak is egy kopott-lyukas esernyőt az egyik fa tövében. Nosza, megfogták, a koporsó felé tarzották és úgy folytatták a misét. Hát abban a pillanatban drága halottunk felkelt a sírjából és újra élt. Aztán, az esernyő miatt egyre nőni kezdetz a csodák száma. Az emberek nem haltak meg, nem eshetett bajuk, amíg ott volt náluk az esernyő. Szép emelvényt kerítettek neki, elujságolták fűonek-fának, s az emberek messzi-messzi vidékekről is odazárándokoltak, megnézni azt a csuda esernyőt. És természetesen sok pénzt dobtak a falu előtti perselybe, hogy nekik is szerencsét hozzon..

A falu lakói pedig meggazdagodtak és így az esernyő szerencsét hozott nekik.

Te hiszel benne?

Ezt írd le!

(Amúgy csak mellékesen, de ha elolvasod az első fejezetet(talán tíz oldal), máris előrébb vagy egy kicsit!)