Jókai Mór: Arany ember?

A társadalom valós ábrázolása révén, és a társadalmat alkotó csoportok bemutatásán keresztül hitelesen ismerhetjük meg a regényből az adott kort.

Például:

A katonatisztek életének bemutatása: Kacsuka őrnagy példáján keresztül, akiknek nem volt szabad szegény lányt feleségül venni. Ezért volt szüksége Athalienak a hozományra, amelyet apja tett volna le számára, de hirtelen halála és a család anyagi csődbe jutása megakadályozta ezt. Így Athalie nem mehetett nőül a tiszthez.

Párbaj Kacsuka őrnagy és Krisztyán Tódor között a kocsmai összeszólalkozást követően. Ez is jellemző volt abban az időben, még később is, egy nő, akkor még Tímár felesége, Tímea becsülete, tisztessége miatt.

Abban az időben /is/ szükség volt az ismeretségre, összeköttetésekre, ennek példája a regényben, amikor Tímár pátenst szerez Noémi és anyja számára, amelynek köszönhetően 90 évig birtokolhatják a Senki szigetét.

A korrupció is megjelenik, amikor az átázott búzát Kacsuka tanácsára és közbenjárása révén Tímár Mihály a katonaság élelmezésére adhatná el. De az "arany ember" ennél becsületesebb. A katonák számára jó minőségű búzát ad el, /ekkortól nevezik őt arany embernek/ az elázott búzát pedig vetőmagnak adja oda ingyen a parasztoknak.

A tisztességtelen haszonszerzés, információ szerzés is megjelenik a regényben, amikor Brazovics Athanáz kereskedő a titkos fülkéből hallgatja ki üzletfelei beszélgetését, így esetleg megelőzve őket bizonyos ügyletek lebonyolításában.