Holnapra kell harom fogalmazás a kőszívűből elbeszélés jellemzéssel. A farkaskaland, a király erdei intézet, Richárd útja ha valaki tud segíteni azt me gköszönném?

Szia !

Biztos elírás lehet, mert mert királyerdei ütközet van !

A farkaskaland

Baradlay Ödön és orosz barátja, Ramiroff Leonin Magyarországra indulnak a hideg, havas télben.

Három ló vontatta szánon, trojkán akarják megtenni az utat. Ödön sietni akar, anyja levélben kérte erre, apjuk halála után.

Leonin minden szükségessel jól felszereli a szánt.

Először hatalmas hóviharba kerülnek, csak nehezen tudnak haladni,

Majd éhes farkascsorda kezdi üldözni őket. A kocsis, aki a lovakat hajtja, őrült iramra készteti az állatokat.

De azok maguktól is szélsebesen vágtatnak, érzik a veszélyt.

Ödön és Leonin puskákat ragadnak, és a legelöl haladó fenevadakat lelövik. Egy kis előnyhöz jutnak így, mert a farkasok megállnak, hogy rögtön felfalják elhullott társaikat.

Egy magas partoldalban hatalmasat buknak, a lovak elszabadulnak.

Az ordasok egy része őket követi, a kocsis egy fára menekül, a két jó barát pedig korcsolyát húz a lábára és a befagyott Dnyeper folyó jegén iramodnak tova.

Az éhes farkasok azonban nem hagyják veszni a kiszemelt zsákmányt. Beérik őket.

Leonin korcsolya-szíja elszakad, barátja azonban élete kockáztatásával mellette marad és késével tartja távol a vadállatokat.

Azután megint együtt folytatják a menekülést.

A távolban már halászok kunyhói látszanak, amikor egyszer csak Ödön eltűnik egy lékben.

Leonin halált megvető bátorsággal ugrik a jeges vízbe és kihúzza barátját.

A félhomályban csak nehezen talált rá, Ödön ruhája már jéggé fagyott, alig van benne élet.

A halászok segítenek, így mindketten túlélik a kalandot.

Ödön nagyon beteg lesz, Leonin mindaddig mellette marad, míg teljesen felépül.

Együtt folytatják útjukat egészen a magyar határig.

Ödön és Leonin barátsága példamutató, önzetlenül, bátran álltak helyt egymásért, amikor arra volt szükség.

Mindketten megmentették a másik életét, vállalták a veszélyt, a kockázatot, és kitartottak egymás mellett a nehéz percekben is.

Jó sok leckét kaptál !

Időrendi sorrendben Richárd menekülése huszárjaival előbb van a történetben, mint a királyerdei ütközet !!!!

Richárd Bécsben az osztrák császár testőrségében teljesít szolgálatot, huszártisztként.

200 katonája van, akik hallva, hogy Magyarországon is kitört a forradalom, majd megkezdődött a szabadságharc, azonnal haza indulnának.

Baradlayné és Edit meggyőzik Richárdot is, aki végül esküjét megszegve kiadja az új jelszót: "Nyergelj, fordulj !"

A Kárpátok hegyláncain átkelve menekülnek Palvicz Ottó császári őrnagy csapata elöl.

Apró falvakon, kisebb városokon, hegyen-völgyön át , elöl víz, hátul tűz kíséri útjukat.

Van, amikor napokig enni sem tudnak, hogy előnyt szerezzenek a menekülés során.

Pál úr, Richárd tisztiszolgája tanácsokkal segíti a csapatot,a sok harcot megért, tapasztalt, öreg katonára nagy szükség van ezekben a napokban.

Van ahol jó barát, van ahol ellenség fogadja őket.

Legtöbbször segítségre sem számíthatnak.

Az a legfontosabb, hogy minél előbb magyar földre lépjenek.

Palvicz katonái végig a nyomukban loholnak, többször meg is ütköznek a magyarok és az osztrákok.

Tudják, a végső küzdelem nem marad el.

Richárd bátran vágott neki a veszélyekkel teli útnak, hazaszeretetük emberfeletti teljesítményre sarkallta őket.

A királyerdei ütközet az 1848-49-es szabadságharc egyik leghíresebb csatája, az isaszegi csata.

Ekkor ütközik meg egymással Palvicz Ottó osztrák őrnagy és Baradlay Richárd huszárkapitány.

Embereik félrehúzódnak, hogy a két "vezér" mérkőzzön meg először életre-halálra.

Csak egyszer sújtanak le mindketten kardjukkal, és a földre zuhannak a hatalmas vágásoktól.

Pál úr, az idős tisztiszolga "gazdája" testére veti magát, hogy megvédje a száguldó lovak patáitól.

Richárd életben marad, Pál úr hősi halált hal a csatatéren.

A két vezért a közeli malomba viszik.

Richárd hamarosan magához tér,sebe nem súlyos, Palvicz azonban haláltusáját vívja.

Iszonyú seb tátong a fején, nem élheti túl.

A haldokló katona utolsó kívánságát közli ellenfelével és annak teljesítéséért könyörög Richárdnak.

Elmondja, van egy előtte is sokáig titkolt gyermeke, a kis Károlyka, akit szerelme, Alfonsine szült és dobott el magától. Nyomorban nevelkedik valahol, de már nincs több ideje az életből, utánajárni és megtalálni őt.

Arra kéri Richárdot, kutasa fel és nevelje fel sajátjaként a gyermeket.

Richárd lovagias ellenfél, becsületszavát adja és beváltja ígéretét.

Megkeresi Károlykát, akit nagyon betegen, nyomorúságos körülmények között talál meg. Kórházba viszi, s felgyógyulása után magukhoz veszik őt Edittel.

Az isaszegi csatáról még annyit, hogy a magyarok győzelmével végződik.

A második fogalmazáshoz írhatod még:

Richárd fiatal kora ellenére céltudatosan, felelősségteljesen irányítja a csapatot. A katonák fegyelmezetten követik utasításait, kitartóak, szívósak, zokszó nélkül vállalják a megpróbáltatásokat.