Egri csillagok olvasónaplóhoz kellene segtség? (Aki csak az egyikre is tudja a választ azt is jó! )

Szia !

1.

Azért győzhetett a magyar sereg a hatalmas túlerővel szemben, mert a magyarok a hazájukért harcoltak, a saját földjüket, házaikat, családjukat védelmezték a hódítókkal szemben.

Készek voltak életüket is áldozni a hazájukért, utolsó csepp vérükig harcoltak volna, hogy megvédjék az egri várat.

Dobó egy alkalommal még koporsót is kitűzetett a várfalra, hogy ezzel azt üzenje a török sereg vezetőinek, hogy ő és a vár minden védője is készen áll a halálra.

2.

A három fontos tárgy:

török gyűrű, Jumurdzsák talizmánja /szerencsegyűrűje, ma kabalának mondanánk/

bársonyhüvelyű gyermekkard

Eger várának alaprajza

török gyűrű:

A török gyűrű a félszemű török janicsár, Jumurdzsák tulajdona, amelyet mindig a nyakában visel, bőrszíjon.

Dobó István és csapata legyőzi a törököket, és őt is elfogják. Dobó Gábor papra bízza Jumurdzsákot, hogy ölje meg. A pap megkegyelmez a töröknek, de szerencsehozó gyűrűjét, féltett kincsét elveszi tőle.

Ezután a török élete rosszra fordul. Szerencsétlenségek sora éri, súlyosan megsebesül a csatában, elszegényedik.

Kolduló dervisként járja az utat Pécs és Mekka között, hogy vezekeljen. Talizmánja visszaszerzése szinte rögeszméjévé válik. Ezért mindenre képes.

A gyűrű Gábor paptól Gergelyhez kerül, amikor a szultán elleni merényletre készülnek.

Majd Gergely Évát jegyzi el vele, de a gyűrű nagy a lánynak, ezért visszaadja szerelmének.

Később a gyűrű Sopronban tűnik fel, ahol Éváék laknak.

Gergely már Egerbe ment, amikor felkeresi őket Jumudzsák, de Éva először nem ismeri fel. Elárulja neki, hogy férjének van egy török gyűrűje, és azt is, hogy Gergely Egerben van.

A török elrabolja Jancsikát, kisfiukat, és Egerbe viszi, hogy a gyerekért cserébe visszaszerezze talizmánját.

Többször bekiabál a várba, a kis gyerekkardot is bedobja annak bizonyítékául, hogy Gergely kisfia nála van.

A gyűrű azonban nincs Gergelynél, azt Éva megtalálja férje egy régi ruhájában.

Magával viszi és ő is Egerbe indul, be is jut a várba.

A kis Jancsika és a gyűrű cseréjére azonban nem kerülhet sor, mert a gyerek időközben megszökött Jumurdzsáktól.

A vár ostrománál a félszemű török meghal, így talizmánja sohasem kerül vissza hozzá.

bársonyhüvelyű kard:

A még gyermek Gergő kapja ajándékba Dobó Istvántól a kis kardot.

Megőrzi, és kisfia, Jancsika megörökli tőle.

Éppen nála van a kis kard, amikor Jumurdzsák Sopronban elrabolja őt.

Egerbe viszi, hogy a gyerekért cserébe visszakövetelje gyűrűjét Gergelytől.

Többször bekiabál a várba, a kis gyermekkardot is bedobja, hogy bizonyítsa, igazat mond. Ezt már az előző kérdésnél is leírtam !!!!

Nincs Gergelynél a gyűrű, ezért nem jöhet létre a csere. Éva megérkezik Egerbe a gyűrűvel, férje tudta nélkül.

Dobó segíteni akar Évának, de akkor már Jancsika megszökött a töröktől.

Összefonódnak a tárgyak és az események, erről is írtam már.

Eger térképe, a vár alaprajza:

Eger várának térképe a pergamenek /vékony papírlapok/ között van, amelyeket Hajván, egy nagydarab török katona ad Gergelynek. Ez akkor történik, amikor a szultán elleni merényletkor Gergely fogságba kerül.

A török katona azt kéri tőle, fejtse meg a titkukat.

Gergely azonnal felismeri, hogy magyar végvárak alaprajzait ábrázolják a pergamenek.

Éles eszével arra is rájön, hogy azokat nem szabad ép állapotban visszaadni a töröknek, mert ha olyan kezébe kerülnek a rajzok, aki felismeri őket, a törökök felhasználhatják a várak bevételénél.

Eger alaprajzát is felismeri, amely egy teknősbékára emlékeztet. Ezt gyorsan a mellénye zsebébe rejti.

A többit visszaadja Hajvánnak azzal a "mesével", hogy tépje szét és tegye ruhája bélésébe, megvédik majd a harcban, mert a pergameneknek varázserejük van.

A törökök nagyon babonásak voltak, így Hajván is.

A titokért cserébe szabadon engedi a fogoly Gergelyt, még lovat is ad neki.

A pergamenek Sopronban kerülnek elő ismét, amikor Éva megtalálja azokat a gyűrűvel együtt Gergely egy régi ruhájában.

Mivel Jancsika elrablása miatt Egerbe készül, jó hasznát veszi a térképnek.

Miklós diákkal indulnak útnak, a térkép segítségével rátalálnak a titkos föld alatti alagútra is, amelyen bejutnak a várba.

A törökök felfedezik a kiásott alagutat és üldözőbe veszik őket. Miklós diák önfeláldozó módon meghal, de Éva a másik úton szerencsésen bejut az ostromlott várba.

A főhősök és a tárgyak itt találkoznak, de erről már írtam korábban.

3.

Valóban élt, történelmi személyek voltak:

Dobó István

Bornemissza Gergely

Cecey Éva

Mekcsey István

Török Bálint

Majláth István

Dobó két kis apródja

Tinódi Lantos Sebestyén, aki a vár krónikáját is megírta

Izabella királyné és kisfia, a csecsemő király, János Zsigmond

I. Ferdinánd magyar király

a regény végén megtalálható az Egerben harcoló katonák, civilek névsora, ezért nem sorolom fel őket

Szulejmán török szultán

Ali és Ahmed pasák, akik az Egert ostromló sereget vezették

3. Kitalált szereplők pl.

Jumurdzsák, a félszemű török janicsár

Hajván a nagydarab török katona

Gábor pap

Bálint pap

Veli bég

Izmail bég

cigánytábor lakói, cigánylány

Matyi a kocsis

Tulipán, Cecey török szolgája

és persze sok mellékszereplő még

4.

A regény megoldása lényegében az, hogy az Eger várát ostromló török sereg végül feladja, és elvonul a vár alól.

A magyarok győzelmet aratnak a túlerővel szemben, megvédik a várat, bár nagy veszteségeket szenvednek. Sok derék katonája hal meg Dobónak, de asszonyok, civil védők is a falakon lelik halálukat.

Eger a Felvidék kapuja volt, azzal, hogy megállították a hódító török hadat az egri védők, a szultán serege nem tudott észak felé tovább menni.

Ezért egész Európa ünnepelte a hős magyar várvédőket.

Dobó István lemond a főkapitányi tisztről, utána Bornemissza Gergely lesz a vár parancsnoka.

Dobó azért mondott le, mert I. Ferdinánd király segítséget, felmentő sereget ígért még az ostrom megkezdése előtt, de nem tartotta be szavát.

A főhősök sorsa úgy rendeződik, hogy Éva és Gergely az ostrom végeztével találkoznak, kisfiuk, Jancsika is szerencsésen visszakerül hozzájuk.

Sikerült megszöknie Jumurdzsáktól és egy török asszony a várhoz hozza, amikor az ostromnak vége lesz.

Cserébe a várban lévő kisfiát, Szelimet kéri.

A magyar és a török anya boldogan ölelheti így magához saját gyermekét.

5.

Egert, egy magyar végvárat és környékét védtek a magyarok , de ahogy leírtam már az előzőekben, tulajdonképpen a Felvidéket is védték. Hiszen Egert a Felvidék kapujának tartották, ezért volt nagy jelentésege annak, hogy a magyarok meg tudják-e tartani a várat és fel tudják-e tartóztatni a nagyszámú török sereget.

Sikerrel jártak, fényes győzelmet arattak, ezért ünnepelte egész Európa a magyarokat.