Erre kb. hány pontot kapnék érettségin?

A 2014. májusi érettségi szövegalkotás részéből megírtam gyakorlásképpen az érvelő szöveget, de nem tudom, hogy milyen lett. Ilyet még soha nem írtam, és nincs, aki leellenőrizze (magántanuló vagyok). Nincs itt véletlenül egy kedves, unatkozó magyartanár, aki le tudná ellenőrizni?

(Nem túl hosszú, kicsit több, mint 500 szavas, és könyvcím is csak 2 van benne, nem tudom, hogy ez elég-e, és hogy így kell-e beleírni a saját olvasmányélményt.)

Napjaink rohanó világában az embernek nem könnyű időt szakítania a hobbijaira, különösen akkor, ha azok sok időt igényelnek. Az olvasás is ilyen: kinek van arra ideje, hogy órákig elmerüljön egy regényben? Sokan bizonyára így gondolják. De megéri rohamtempóban átszaladni egy történeten, és ezzel azt is vállalni, hogy otthagyjuk az író által elhullatott apró élmény-morzsákat?

A lassú olvasás mozgalmának tagjai szerint nem, és ezzel (jobbára) én is így vagyok. A könyv egy művészeti alkotás, amelynek minden kis részletét ki kell élvezni. Hiszen egyszer vége van, a szereplők útja véget ér, és nekünk vissza kell térni a való világba, de addig is rajtunk múlik, hogy mennyi élvezetet tudunk „kinyerni” a hátralévő oldalakból. De miért is jó nekünk, ha ezt lassan tesszük?

Először is azért, mert így az olvasás, legalábbis sok ember számára, sokkal élvezhetőbb. Inkább tartson tovább befejezni egy könyvet, de ezt az időt élvezzük ki teljesen. Lassan haladva jobban megértjük a szöveget, van időnk megismerni az elénk táruló világot, és így nem csak az író által elképzelt helyszínek olcsó másolatát láthatjuk meg.

Lassan olvasva nem rohanunk el a kis részletek felett sem, rálelhetünk olyan apró, rejtett dolgokra, amiket a felületes olvasó nem vesz észre, és így kimarad ezekből az élvezetekből.

Igaz, hogy így több ideig tart kiolvasni egy könyvet, de miért lenne ez rossz? Hiszen így az élvezet is tovább tart, és minőségibb is lesz, hiszen ki ne válogatná meg jobban az olvasnivalóját, mikor már előre tudja, hogy több időt fog vele eltölteni?

Ez mind szép és jó, de mint mindennek, a lassú olvasásnak is vannak hátrányai, és a gyors olvasás sem olyan rossz dolog. Hiszen mi van azokkal, akiket nem az apró dolgok érdekelnek, hanem csak maga a történet? A lényegről tempósan haladva sem maradunk le, és így több könyvet olvashatunk ki ugyanannyi idő alatt. Több könyv, több élvezet, legalábbis egyeseknek biztosan.

Sokszor egy könyv annyira érdekes és olyan jól van megírva, hogy képtelenség letenni, vagy lassan olvasni. Ez néha velem is megesik. Olyankor képes vagyok naponta többszáz oldalt „befalni”, mert annyira érdekel a történet alakulása. Az utolsó ilyen eset pár hete történt, amikor először a kezembe vettem Az éhezők viadala című könyvet. Nem tudtam neki ellenállni, két nap alatt be is fejeztem. De mivel az emberek nem egyformák, így a „letehetetlen könyv” is mindenkinél mást jelent.

Ezek mellett a gyors olvasás a diákok számára talán legnagyobb előnye maga a gyorsan olvasás képessége. Tanulásnál ez rettentően hasznos lehet, amikor egy könyvet időre kell befejezni. Velem is előfordult már, hogy a dolgozatírás előtt pár nappal jutott eszembe, hogy „elfelejtettem” kiolvasni egy könyvet. Ilyenkor két dolgot tehet ez ember, ha nem akar egyest kapni. Vagy elolvassa párszor a könyv (ez esetben A kőszívű ember fiai) rövidített változatát, nem tudva, hogy a tanár a lényegre vagy a részletekre lesz-e kíváncsi, vagy pedig leül és elolvassa az egész könyvet, méghozzá igen tempósan. Én az utóbbit választottam, aminek köszönhetően a dolgozat jól sikerült, viszont utána gyorsan el is felejtettem a regény cselekményét.

Így a fogalmazás vége felé közeledve kicsit elbizonytalanodtam. Igaz, hogy megemlítettem, hogy a lassú olvasást támogatom, de írás közben egyre több és több, gyors olvasáshoz kötődő élmény jutott eszembe, így ismét mérlegelnem kell. Hogy olvassak, hogy olvassunk: lassan, vagy gyorsan? Azt hiszem, ezt mindenkinek magának kell eldöntenie.

Az lenne a legjobb, ha valaki (aki ért hozzá) adna rá pontot a javítókulcs szerint, de bármilyen építő jellegű kritika nagyon jól jönne.