Tudnátok segíteni? Most épp a Toldit vesszük a suliban.

Költői képek használata a Toldiban

Eszköztár:

A Toldi többféle költői képre szolgáltat példát.

1. (részlet az álom-allegóriából):

"Majd az édes álom pillangó képében / Elvetődött arra tarka köntösében, / De nem mert szemére szállni még sokáig, / Szinte a pirosló hajnal hasadtáig. / Mert félt a szunyogtól, félt a szúrós nádtól, / Jobban a nádasnak csörtető vadától, / Félt az üldözőknek távoli zajától, / De legis-legjobban Toldi nagy bajától."

2. (hasonlat):

"S mily örömmel nézte Bence, a hű szolga! / Jobban esett, mintha maga falta volna; / Mintha ő is ennék, úgy mozgott a szája, / Néha szinte könnybe lábadt ősz pillája."

3. (megszemélyesítés):

"De a kínos éhség azt is irigyelte, / Hajnali álmából csakhamar fölverte, / S addig ösztökélte, addig korbácsolta, / Míg a rétet összevissza barangolta;"

4. (metafora):

"Elfeküdt már a nap túl a nádas réten, / Nagy vörös palástját künn hagyá az égen"

Előhang: rövid, bevezető szakasz. Ráhangol a műre. (pl.: a Toldiban, ez két versszakos, bemutatja a főszereplőt)

Mottó: utalás, jelige, jelmondat. Bemutatja, hogy mi fog történni az énekben. (pl.: A Toldiban, minden ének elején Ilosvai Selmyes Pétertől áll egy mottó)

Triológia: három részből álló ?sorozat?. (pl.: 1. Toldi, 2. Toldi szerelme, 3. Toldi estéje)

Életkép: a mindennapi élet jellemző jelenetének bemutatása.

Hasonlat: egyszerű költői kép a hasonlítottból, a hasonlóból és a köztük fennáló közös vonásból áll. (pl.: ?Mint komor bikáé, olyan a járása...?)

Metafora: két fogalmat, a köztük lévő tartalmi rokonság, vagy hangulati egyezés alapján azonosítunk.

Teljes: az azonosító, és az azonosított szerepel benne. (pl.: ?Ütni készül öklös csontos buzogánya?Ö

Csonka: csak az azonosító és a kifejező szerepel benne, az azonosítottat oda képzeljük. (pl.: ?Látogatni jött most negyvened magával, Renyhe sáska népnek pusztító fajával...?)

Megszemélyesítés: olyan költői kép, amely elvont dolgot, természeti jelenséget, élettelen tárgyakat élőként mutat be.

Allegória: összetett költői kép, melyben a költő, egy elvont fogalmat jelenít meg.

Metonímia (névcsere): Olyan költői kép, amelyben a megnevező, és a megnevezendő a valóban jelölt élőlény, tárgy, dolog között térbeli, időbeli, anyagbeli érintkezésen alapuló kapcsolat van.

4.) Verselése: ütemhangsúlyos verselés, magyaros.

- Toldi-strófa (versszak) 8 felező, 12-es sor, páros rímek.

Nyelvezte: népies, régies

- mottó

-népies kifejezések, köszöntések, tárgyak eszközök nevei, ahogy azt a hétköznapi emberek használták, eszközök.

Szerkezete:

Előkészítés: 1. ének: Találkozás Laczfival

2. ének: A pofon

Bonyodalom : 3. ének: A malomkő

4. ének: Találkozás Bencével I.

5. ének: Farkaskaland

6. ének: A búcsú

III. Kibontakozás: 7. ének: Az özvegyasszony

8. ének: György, a királynál

9. ének: Bikakaland

10. ének: Találkozás Bencével II.

IV. Tetőpont 11. ének: A párviadal

V. Megoldás 12. ének: Toldi, a lovag

Költői eszközök:

a) költői képek: metafora, METONÍMIA, ALLEGÓRIA, hasonlat, megszemélyesítés.

b) alakzatok: halmozás, költői kérdés, költői kiszólás, párhuzam, ellentét, fokozás, költői jelző.

Toldi táltos:

- Tejterméket fogyaszt: a nádasban madarak tojásait eszi.

- Rendkívüli ereje van: megvív a bikával, és a farkasokkal, elhajítja a malomkövet stb.

- Táltospróbák: 1. farkasok, 2. bika, 3. a cseh Mikola.

Toldi, a lovag:

- alázattal szolgálja a királyt: megvívott a csehvel, tisztelettel beszélt vele

- célját kitartóan követi: a mű elején elhatározta, hogy lovag lesz és úgyis lett

- erős, bátor, kiváló harcos: az egész mű során mutatkozott az ereje, és az hogy kiváló harcos (pl.: megvívott a csehvel, és a bikával stb.)

- nagylelkű: miután megküzdött a bikával, s kidobtak neki egy nyers májat oda adta egy szegény kutyának.

10.) Rokonsága, a mesével:

- hasonlóságok: mese számok, szerkezete; szakrális hely, idő; vég kifejlett; a legkisebb

győzelme; a ?véletlen? szerepe.

- különbségek: valóságalap; varázs eszközök hiánya; valóságos jelleme.