A Nem tudhatom. (Radnóti Miklós) címú verset kellene elemezni az alábbi szempontok alaján. :?

Radnóti Miklós (1909—1944) műveivel és sorsával egyaránt a magyarság emlékezetébe véste nevét. 1944 őszén munkaszolgálatos rabként lelte halálát: a végső kimerültség állapotában végeztek vele őrei a Győr felől Nyugatra vezető úton.

A mű vallomás a hazáról. Akkor írta Radnóti, amikor az embereket származásuk szerint megkülönböztették egymástól, és a zsidó eredetű magyarokat üldözték. A költő tudta, hogy Magyarország népe nem érez együtt a világháborút kirobbantó náci németekkel és magyar követőikkel. Az üldöztetés ellenére vállalta magyarságát: a magyar költők utódának, Arany János „unokájának” vallotta magát, és nem ingott meg a magyar nép s a haza szeretetében.

A vers fönt és lent, közel és messze ellentétére épül. Arra, hogy miként látja a hazai tájat és embereket a bombázó pilótája a magasból, és miként látja ő, a költő. A pilóta csupán térképről ismeri a tájat: kijelölt célpontokat lát benne, gyárat és laktanyát, amelyet le kell bombáznia. Ezzel szemben a költő gyerekkora óta ismeri és szereti a táj legapróbb részleteit.

Nem veszteget szót a költő a második világháború gonosz erőire, melyek miatt országnak-világnak szenvednie kell. Azt sorolja részletesen, amit félt, mert veszélybe került. Dicséri a gyermekekben megnövő értelmet, amely „világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva, / míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja”. Kimondatlanul vádolja az értelmetlen háborút. A bölcs szeretet hangján zengő vers itt forrósodik fel legjobban. Az utolsó sor fohásza az éjszaka védő „szárnyához” szól, mely eltakarja a hazát a bombázók elől.

A költő a legszemélyesebb emlékeit sorolja fel, amikor számba veszi, hogy neki mi mindent jelent a hazai táj. Radnóti egyik nagy erénye az életszerűség. Érzékeny minden apró rezdülésre, mely az élet féltett szépségét fejezi ki. Kedvesség van a sok gyereket nevelő bakter s a gyár udvarán hempergő házőrző említésében. A park a költő régi szerelme színhelyét idézi, az utca köve pedig iskoláskorát egy maradandó emlékével. Ezekhez képest a pilóta látásmódja szörnyen embertelen és szegényes: ő nem az életet nézi, hanem, hogy mit semmisítsen meg.

A vers dallamossága zeneileg fejezi ki a vers meghatott komolyságát és felelősségérzetét, azt, hogy a költő a személyes sorsához kötve, de saját veszélyeztetettségén túlemelkedve szemléli a világot.

A költemény az elégia műfajába tartozik. Az elégia komoly, borongó hangulatú szemlélődés és emlékezés, amely maradandó tanulságot érlel meg a költőben. Radnóti elégiájában a szemlélődés — a személyes emlékekkel együtt — a haza szeretetében erősít meg: hibáival, bűneivel együtt vállalja a költő a hazát. Mintha Kölcsey Himnuszára visszhangozna:

„Megbünhődte már e nép / A multat s jövendőt.”

Ha bonyolult, hát bonyolult! Csak tátsd ki a szád, a sült galamb majd belerepül!

http://www.gyakorikerdesek.hu/egyeb-kerdesek__egyeb-kerdesek..