Történelem. Mit lehet tudni a föld- illetve parasztkérdésről az i. e.2. századbeli Rómáról? És ez hogy függ össze a hadsereg problémájával?

A köztársaság korában a római hadsereg paraszthadsereg volt, ami nagyon jól használható honvédelemre, de a hazájától távol már nem szívesen harcol, nincs, aki megművelje a földjeit, stbstb, erre lett a megoldás Mariustól a plebsből toborzott légiós hadsereg, akik egységes felszerelést, fegyverzetet, kiképzést kaptak, zsolddal és ha megérik a leszerelést, akkor a meghódított területeken földhöz jutottak.

A köztársaságkori Rómának az i. e. 2. századvégi válsága egy összetett gazdasági-politikai-katonai probléma volt, ez ennek csak egy (jelentős) része. Amúgy ne haragudj, de tankönyvben nem volt benne? Interneten is kiad mindent: [link]

A korábban virágzó kisparaszti gazdaságok helyén rabszolgák által művelt ültetvények lettek -

Tiberius földtörvény javaslata nem érintette a magántulajdonban lévő földeket

A lerombolt Karthago területén gyarmatot létesítettek -

Ide hatezer családot akartak áttelepíteni, egyenként kétszáz iugerumnyi földterületre

Na szóval az a lényeg, hogy amíg Róma hatalma kb. Itáliára terjedt ki, addig jól működött az a rendszer, hogy az ellenségek ellen hadba hívták a kis-és középparaszti réteget. A római haderő ugyanis földművelő paraszti rétegekből állt, akik művelték a földjeiket, a terményt eladták, és ebből a pénzből fegyverezték fel magukat. Ez volt a köztársaság korban a római hadsereg fő jellegzetessége. A római társadalmat osztályokra bontották, azt hiszem 5 részre aszerint, hogy kinek mekkora a vagyona. Az alsó osztályok kisparaszti-iparosi rétegei alkották tehát a hadsereg zömét, ami gyalogság volt. A felső két réteg alkotta a lovasságot, ami a gazdagok szűk rétege volt. Csakhogy a korai időszakban a gazdagok és a középrétegek között nem voltak olyan különbségek, mint a köztársaság válsága idején.

A válság azért alakult ki a 2. században, mert Róma elkezdte meghódítani a Földközi-tenger medencéjét. Gyakorlatilag erre az időszakra legyőzték a punoktól kezdve a görögökig a szeleukidákat is. Afrikától Kisázsiáig tehát már meghódították a Földközi-tenger medencéjét, Marius idejére.

Ennek több következménye is lett, amire az államnak választ kellett találni. Egyrészt ott volt a tisztségviselők kérdése. A római hadsereg vezetői, a consulok mandátuma csak 1 évre szólt (mert még a kis városállam Rómához volt ez szabva, nem egy hatalmas birodalomhoz). Ez azért volt rossz, mert ha hirtelen támadás érte a birodalmat pl. Kisázsiában (ahol VI. Mitridatész pontuszi király támadt is), a consul soká ért oda, és alig kezdett el háborúzgatni, már le is járt az 1 éve és át kellett adni a helyét az új consulnak. Állandó vezért a sereg élére meg nem mertek állítani, mert féltek a zsarnokságtól.

A másik probléma a társadalom átalakulása lett. A punoktól ugyanis átvették a rómaiak a nagybirtokrendszert. A keleti punok ugyanis óriási birtokokon végeztették a munkát ingyenes, rabszolga munkaerővel, így nagyon sok terményt állítottak elő olcsón, amivel gyakorlatilag uralták a piacokat. Ezt a rendszert a rómaiak is elkezdték alkalmazni, eltanulták a punoktól (Rómában korábban is voltak rabszolgák, de elsősorban ház körüli munkára, cselédként, meg gladiátornak stb. alkalmazták őket, de ilyen nagymértékű gazdasági erőként a mezőgazdaságban nem igazán). Most viszont a rengeteg meghódított föld, a háborúk során beáramló rengeteg rabszolga miatt adott lett ez a lehetőség. A társadalom felső rétege ezt ki is használta, és ekkor az arisztokraták már egységes patríciusi-plebejusi réteget alkottak (nobilitas), aminek lényege a vagyon volt, nem a származás. Megjelentek a pénzemberek is, a lovagok, akik a meghódított provinciákon az adókat, bányákat bérelték ki stb. Ez pedig erkölcsi válsághoz is vezetett, mert egyre inkább a pénzről, megvásárolhatóságról kezdett szólni a közélet. Régen a hatalom a dicsőségből, érdemből eredt erre az időre minden hatalom forrása a pénz lett.

Igen ám, csakhogy a földeket, a rabszolgákat, a jövedelmező adóbérletek és bányák hasznát az eldoglalt területeken a pénzemberek, a felső réteg fölözte le. A birodalom területét viszont a paraszti hadsereg növelte naggyá! Ez elkerülhetetlen feszültségekhez vezetett.

A gond az volt, hogy az új "felső tízezer", a latifundiumok urai, akik a rabszolgákkal nagyon olcsón állítottak elő mezőgazdasági terményeket óriási mennyiségben, kiszorították a piacról a kis és középtermelő itáliai parasztokat. Itt fontos megjegyezni azt is, hogy a római hadsereg tagja csak római polgár lehetett! De őket kiszorították a piacról, mivel ők továbbra is maguk művelték meg a földjüket, így drágábban adták el a terményt, mint a nagybirtokos. Olyan ez, mint amikor a Tesco 50 ft-ért árulja a dinnyét, miközben a magyar termelő csak 100 ft-ért tudná eladni, hogy neki ez jövedelmező legyen. Az eredmény az lesz, hogy a kis-és középtermelők kiszorulnak a piacról. Ez történt ott is. A parasztoknak amúgy is terhes volt a katonai szolgálat, mert el kellett hagyniuk Itáliát és Africába, Kisázsiába stb. kellett menniük. Addig a birtokukat nem művelte senki. A piacon a terményt amúgy sem tudták eladni az olcsó árak miatt. Így szépen lassan felhagytak a földműveléssel, eladták a birtokaikat a nagybirtokos arisztokráciának, akik ezzel tovább növelték a latifundiumokat, még jobban mélyítve ezzel a válságot.

Ugyanis ennek a hadseregben katasztrófális következményei lettek. A parasztok nem tudtak termelni, így fegyvert sem vettek maguknak, hanem hagyták az egészet a francba, és beköltöztek Rómába és belőlük lett a nincstelen-munkátlan, befolyásolható plebs rétege. Ez azért is volt rossz, mert ezek (a népgyűlésen szavazati joguk volt mint római polgároknak!!) a szavazatukat bárkinek eladták, aki megvásárolta. Ez mégjobban elmélyítette a "pénz beszél, kutya ugat" erkölcsi válságot, amiről már fent szóltam.

Ebből következtek azok a sorozatos vereségek ezután, amit egyrészt Jughurta numídiai vezértől, másrészt pedig VI. Mithridatész pontuszi királytól szenvedtek el a rómaiak. A római hadsereg ugyanis válságba került.

Hogy erre a válságra milyen megoldási elképzelések voltak, azt nézd meg a tankönyvben, mert azok elég jól leírják. A Gracchusok, Marius stb. tevékenysége fontos itt. Most nekem nincs kedvem ide kifejteni, mert így is elég sokat írtam.