Magyarország alaptörvény:szerkezete? Mit Szabályoz? Alapvető jogok és kötelezettségek? Emberi méltósághoz való jog?

Szia

Magyarorszag alaptörvenye maga az Alkotmany.

Amıket leırtal a kerdesben ezeket mınd szabalyozza.

Magyarország Alaptörvénye (korábban Alkotmánya) a magyar jogi hierarchiában a legfelsőbb jogszabály, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba.

Az Országgyűlés az Alaptörvényben szabályozza Magyarország jogrendjét, az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit, meghatározza az államszervezetre vonatkozó alapvető szabályokat. Mivel az Alaptörvény az állam legmagasabb szintű törvénye, egyetlen más jogszabály sem lehet ellentétes vele, efelett az Alkotmánybíróság őrködik.

Az Alkotmány 15 fejezetből és 79 cikkből áll.

I. Általános rendelkezések

II. Az Országgyűlés

III. A köztársasági elnök

IV. Az Alkotmánybíróság

V. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa

VI. Az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank

VII. A Kormány

VIII. A Magyar Honvédség és egyes rendvédelmi szervek

VIII/A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

VIII/B A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

IX. A helyi önkormányzatok

X. A bírói szervezet

XI. Az ügyészség

XII. Alapvető jogok és kötelességek

XIII. A választások alapelvei

XIV. A Magyar Köztársaság fővárosa és nemzeti jelképei

XV. Záró rendelkezések

Az Alkotmány módosításához, valamint az abban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Beszélhetünk úgynevezett erős és gyenge kétharmados törvényekről. Az erős kétharmados törvény azt jelenti, hogy az összes országgyűlési képviselő 2/3-ának érvényes igen szavazata szükséges elfogadásához. Az Alkotmány tartalmazza ezek pontos felsorolását: a 2/A. § (2) bekezdése szerint a szuverenitást átruházó nemzetközi szerződéseket kihirdető; illetve a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatáról szóló törvények esetében kell erős 2/3-os szavazás. A gyenge kétharmados törvény elfogadásához viszont elegendő a határozatképes Országgyűlés jelen lévő képviselői 2/3-ának igen szavazata.

2011. április 18-án a magyar Országgyűlés 262 igen szavazattal, 44 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta Magyarország Alaptörvényét.[2] A szinte csak a Fidesz-KDNP képviselői által megszavazott alaptörvény 2012. január 1-jén a korábbi alkotmány helyére lépett, majd utóbb több módosításon ment keresztül.

Az Alaptörvény szövegét Szájer József (Fidesz) vezette bizottság készítette. A bizottság tagjai voltak még: Salamon László (KDNP) és Gulyás Gergely (Fidesz).

Ennek a tartalma a következökböl all:

Nemzeti hitvallás (Preambulum)

Alapvetés

Szabadság és felelősség

Az állam

Az országgyűlés

Országos népszavazás

A köztársasági elnök

A kormány

Önálló szabályozó szervek

Az alkotmánybíróság

A bíróság

Az ügyészség

Az alapvető jogok biztosa

A helyi önkormányzatok

A közpénzek

A Magyar Honvédség

A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok

Döntés katonai műveletekben való részvételről

A különleges jogrend

A rendkívüli állapotra és a szükségállapotra vonatkozó közös szabályok

A rendkívüli állapot

A szükségállapot

A megelőző védelmi helyzet

A váratlan támadás

A vészhelyzet

A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályok

Záró és vegyes rendelkezések

Bár nincs számozva, az alaptörvénnyel együtt számozódnak módosításai; ezenkívül a Magyar Közlönyben az "I. Az Alkotmány és annak módosításai" fejezetben jelent meg.[11] Az Alaptörvény első módosítása az alaptörvényt egy új cikkel egészítette ki, amely alapján az átmeneti rendelkezések az alaptörvény részét képezi.[12] Ugyanakkor az Alkotmánybíróság 45/2012. határozata alapján nem minősül alaptörvény-szintűnek: ezért semmisítették meg visszamenőlegesen több rendelkezését is Szabó Máté ombudsman indítványára, valamint megtiltották módosítását. Az Alaptörvény negyedik módosítása hatályon kívül helyezte, rendelkezéseit pedig beépítette az Alaptörvénybe

.