Egy beadandót kell készítenem anyagismeretből, témám: Ipari kőzetek 3-5 oldalas beadandót kell készítenem viszont nem tudom mégis melyek azok az "ipari kőzetek". Amikről írnom kellene, ezek felsorolása már sokat segítene!?

Nem tudom, hogy hova jársz...ipari kőzetek azok, melyeket az ipar használ fel nyersanyagként...elég sok van...

[link]

[link]

[link]

word fájlt nem tudom h hogyan tudnám elküldeni, itt egy két oldalas tétel ,ebből már ki tudsz indulni

6.)Hőkezelési eljárások

Célja: a fémes anyagok (acélok, vasak) felhasználási tulajdonságainak javítása, ezt elérhetjük hőkezelés és/vagy ötvözéssel. A hőkezelés általánosabb, olcsóbb, és a műhelyben is megvalósítható. Szakaszai a következők

I. hevítés: egyenletes hevítés, vékony részeken, fülek túlizzítása nélkül, a munkadarabot ne érje túl nagy hő vetemedés, történhet lánggal, hőkezelő kemencében, kovácstűzhelyben, indukcióval

II. hőntartás: a munkadarab teljes átizzásáig tart, kivéve a felületi edzéseknél

III. hűtés: Vkrit- kritikus lehűlési sebesség, az a hűtési sebesség, amelynél a munkadarab teljes keresztmetszetében átkristályosodik, ez lehet lassú hűtés: kemencében, meleg levegőn; kritikus hűtés: normál nyugvó levegőn; gyors hűtés: préslégáram, víz, edzőolaj, sóoldat, áramló víz.

Átkristályosodási hőmérséklet alatti hőkezelések:

A1-A3 (723-910C°) alatt történik: feszültségcsökkentés, újrakristályosítás, lágyítás

A feszültségcsökkentés során a hevítés 550C°-ig történik majd hőntartás és lassú hűtés, az újrakristályosításnál (normalizálás) a folyamat annyiban különbözik, hogy A1-A3 hoz közel, de az alá történik a hevítés (kb. 600C°), célja a hidegen alakított és felkeményedett anyag keménységének csökkentése, a képlékenység visszaállítása, a deformálódott szemcsék újrakristályosítása. A lágyítás folyamán 723C°-ra hevítjük az acélt, gyorsan hűtjük 600C°-ig majd végül lassan lehűtjük.

Izometrikus edzés esetén, ha az edzés hőfoka közelebb van a 450C°-hoz, akkor az acélunk lágyul, ha a T átkristályosodási hőmérséklethez lesz közelebb, akkor keményebb lesz. Alkalmazása: rugók, sajtolók, és forgácsolószerszámok, kések

Átkristályosodási hőmérséklet feletti hőkezelések:

Edzés vagy normál edzés célja a munkadarab nagymértékű felkeményítése. Ezt úgy érik el, hogy martenzites szövetszerkezet alakul ki műhelyhőmérsékleten. Folyamata: normál hevítés, majd normál hőntartás, végül a kritikus lehűlési sebességnél gyorsabb hűtés, ami történhet vízben, ötvözött acélokat olajban, erősen ötvözött acélokat nyugvó levegőn (ezeket az anyagokat önedző anyagoknak nevezzük). Az eljárás után nagy feszültségek maradnak az anyagban.

Különleges edzések sajátossága, hogy a hőkezelési szakaszok igen változatosan eltérnek a normál edzéstől. Ilyen például a lépcsős edzés, ahol a gyors hűtés csupán 300C°-ig történik, itt hőntartás, ezáltal az anyagban keletkezett feszültségek eloszlanak, majd lassú hűtés.

A kombinált edzést elsősorban vízedzéses acéloknál alkalmazzuk akkor, ha a munkadarab repedésre hajlamos. A gyors hűtést itt is vízben kezdjük meg, majd egy lassabban hűtő közegbe pl.: olajban folytatjuk a hűtést.

A lángedzés egy durva, de egyszerű felületedző eljárás, lényege, hogy nagy hőmérsékletű acetilénlánggal hirtelen a GSK vonal fölé melegítjük a munkadarab külső részét, majd az égőfejhez kapcsolt hűtőfejből kilövellő vízsugárral, vagy hűtőközegbe dobva gyorsan lehűtve egy edzett kérget kapunk, így a munkadarab belseje edzetlenül marad. A rétegvastagságot a láng hőmérséklete és melegítési idő határozza meg. A lángedzésre kerülő acélt előzetesen nemesíteni, vagy normalizálni kell.

Nagyfrekvenciás edzés során a munkadarabot egy nagyfrekvenciás árammal átjárt tekercsbe vagy annak közelébe helyezzük, ekkor a munkadarab felületén áram indukálódik, ami gyorsan felmelegíti az edzési hőfokra, gyors hűtés után egy kemény, edzett réteget kapunk. Az indukció frekvenciájának növelésével a kéregvastagság csökken, a melegítés időtartamának növelésével nő a kéregvastagság. Kopásnak kitett alkatrészeknél alkalmazzák pl.: fogaskerekek, dugattyúk, tengelyek. Költséges eljárás, de gyors, termelékeny, tiszta, pontos és jól szabályozható. A diagramja megegyezik a közönséges edzésével.

A bemártó edzésnél 1000-1200C°-os só vagy fémfürdőbe mártják, amíg át nem melegszik a külső része, majd gyorsan lehűtik, ezután azonnal meg kell ereszteni. Ilyenkor szintén csak a munkadarab külső rétege edződik meg.

A mélyhűtés célja az acélban maradt ausztenit martenzitté alakítása, ezzel fokozódik az acél keménysége, ami forgácsolószerszámoknál hasznos. Az acél stabilabbá válik. A maradék ausztenit szobahőmérsékleten magától is martenzitté alakulna, de ez feszültségeket okoz, mesterségesen előidézve az átalakulás kontrolálható. Forgácsolószerszámoknál, idomszereknél, mérőeszközöknél, kivágó szerszámoknál alkalmazzák. -76C°-ra hűtik szárazjégben oldott denaturált szeszben.

A nemesítés az egy összetett hőkezelés, ami egy edzésből és egy nagy hőmérsékletű megeresztésből áll, ahol a megeresztési hőfok olyan magas, hogy az edzett szövetszerkezet lényegesen átalakul, ezáltal szívóssága, ütőmunkája növekszik. A hevítés és hőntartás után olajban vagy vízben lehűtjük, majd 450-600C°-on megeresztjük. Ezt az eljárást belsőégésű motorok szelepeinél használják.

A hőkezelési eljárások közül a feszültségcsökkentés, újrakristályosítás, lágyítás, normál-, lépcsős-, kombinált edzés egy átlag műhelyben is megvalósítható.