Leírná nekem valaki az Iliász és Odüsszeia történeteket dióhéjban?

A háború a szép Heléna miatt tört ki, aki Meneláosz spártai király felesége volt, de beleszeretett a trójai Parisz hercegbe és elszökött vele.

Tróját már tíz éve hiába ostromolják a görögök és ekkor Apollón még dögvészt is bocsát rájuk, mert megsértették egyik papját. Akhilleusz követeli a hadi gyűlésen, hogy Agamemnón adja vissza a papnak foglyul ejtett lányát, és fogadja el helyette a bőséges váltságdíjat. Agamemnón azonban ellenszegül Akhilleusz kérésének és erőszakkal elveszi tőle szeretett papnőjét, Briszéiszt. Akhilleusz erre megtagadja további részvételét a harcokban és rá akarja döbbenteni Agamemnónt, hogy nélküle nem nyerhet. Méltó elégtételt követel a súlyos sértés fejében. Akhilleusz félig isteni származású volt, ezért megkérte anyját, Thetiszt, hogy eszközölje ki Zeusznál, a főistennél, hogy sorozatos vereségek érjék a görögöket.

A görögök kezdetben még csak boldogulnak valahogy, különösen Diomédésznek és Héra istennőnek köszönhetően, de nem hosszú távon nem sokat tehetnek Zeusz akarata ellen. Hektór, a trójai királyfi visszaveri a görög támadásokat és ellencsapást mér az ellenségre. Még a tábor köré épített erődöt is sikerül bevenniük a trójaiaknak és a görög hajóhadakat is elkezdték felgyújtani, hogy ne tudjanak visszatérni a görögök hazájukba.

Agamemnón belátja, hogy semmire nem megy Akhilleusz segítsége nélkül, de ő azért sem adja be a derekát. Nem hajlandó harcolni és kockáztatni az életét. Abba azonban beleegyezik, hogy Patroklosz az ő páncélját viselve megküzdjön az ellenséggel. Vissza is verik a trójaiakat egészen a város faláig, de Hektór legyőzi és megöli az ifjút, és elveszi a fegyvereit.

Ez az eset már Akhilleuszt haragját is felkorbácsolja és bosszút fogad. Patroklosz a legjobb barátja volt, gyermekkoruk óta ismerték egymást. Thetisz kérésére maga Héphaisztosz, az istenek kovácsa készít számára isteni fegyvereket. Akhilleusz olyan vérszomjas gyilkolásba kezd, mely nem tetszik még az isteneknek sem. Hektórt is megöli, aki a legnagyobb hősnek számított a trójaiak között és holttestét meggyalázza. Kocsija után köti és úgy vonszolja a porban. Akhilleusz tudja, hogy tette nem marad következmények nélkül... Az ő választása volt, hogy inkább fiatalon meghal, de örök dicsőséggel társuljon a neve, minthogy öregen, de ismeretlenül teljen az élete.

Az éj leple alatt Priamosz király Akhilleusz sátrába lép és fia testéért könyörög. Hektór temetése miatt 12 napos fegyverszünetet rendelnek el.

Akhilleusz pajzsa nagy jelentőséggel bír, nem csak azért, mert Héphaisztosz kovácsolta, hanem mert az élet minden területéről képeket kalapált bele. Megörökítette a vitát, harcot, táncot. Halálát végül Parisz herceg okozza majd, aki egy mérgezett nyilat lő egyetlen sebezhető pontjába, a sarkába. A nyíl Apollóntól származik.

Az eseményekben végül a híres trójai faló hozza meg a fordulatot. A görögök építettek egy hatalmas falovat és 30 legjobb harcosuk mászott bele. A tengerpartra érkező trójaiak az istenek ajándékának tekintették, és a városba vontatták, pedig Laokón még figyelmeztette is őket, hogy féljenek a görögöktől, még ha ajándékot is hoznak. A trójaiak azonban ünnepséget rendeztek, mivel azt hitték, hogy győztek - a görög hajók menekülést színleltek - és amikor mindenki elaludt a sok bortól, kimásztak a lóból, kinyitották a többieknek a kaput és elfoglalták a várost. A faló egyébként Odüsszeusz ötlete volt, tehát az ő leleményességének köszönhették, hogy ha erővel nem is, de csellel sikerült megnyerniük a háborút.

A mű szorosan kapcsolódik az Iliászhoz, ami ott ért véget, hogy Hektór halála után Trója elesett és elfoglalták a görögök. Kisebb-nagyobb kalandok után hazatértek a harcosok, egy kivételével; Odüsszeuszra tíz éves bojongás várt az istenek akaratából.

Az első énekekben nem is találkozunk magával Odüsszeusszal, Ithaka királyával, csak a környezetét és családját ismerhetjük meg. Hazájában anarchia uralkodik, mivel nem érkezett meg a többiekkel és senki nem tudja mi történhetett vele. Sokan halottnak hiszik és ellepik a várost a léhűtő, hozomány és hatalomvadász kérők, akik felélik Odüsszeusz vagyonát. Penelopé, a király felesége nagyon nehéz helyzetben van, hiszen nem akarja elismerni férje halálát, de a kérők egyre sürgetőbb választ várnak tőle.

Télemakhosz, Odüsszeusz fia közben férfivá érik és elhagyja szülőföldjét, hogy megkeresse apját. Pallasz Athéné van ebben segítségére, először Mentész, majd Mentór - Odüsszeusz régi barátai - alakjában buzdítja cselekvésre Télemakhoszt. Először Püloszba megy Nesztórhoz, a város öreg és bölcs királyát keresi fel, majd Spártába utazik Meneláoszhoz, hátha tud valamit apjáról.

Odüsszeusz közben fogságba esett Kalüpszó nimfa szigetén és sok társát elveszítette. Már hét éve raboskodott a szerelmes szigeten, amikor Hermész, az istenek hírnöke elindul az Olümposzról, hogy szabadulásának hírét elvigye hozzá. Az istenek mind megbocsájtottak neki, egyedül Posszeidón neheztelt rá, amiért megölte fiát, a küklopszot. A sokévnyi távollét, a gyönyörű sziget és Kalüpszó szépsége kicsit elfelejtette Odüsszeusszal feleségét és hazáját, de feltámad benne a honvágy és haza akar menni. Még a halhatatlanságról is lemond, hogy újra láthassa Ithaka partjait.

Saját kezűleg készíti el tutaját és húsz nap alatt megérkezik Szkhéria szigetére, a phaiákok hazájába. Kimerülten feküdt a parton, álmából a tőle nem messze labdázó lányok sikolya ébresztette fel. A sziget lakói azonban békések és vendégül látják, bár nem fedi fel előttük rögtön, ki is ő valójában. Megismerkedik Nauszikaával, a phaiák királylánnyal. Ha akarná meghódíthatná a nőt, és vele a trónt is, de uralkodik vágyain és csak a hazautazásra gondol. A IX. énekben beszél arról, hogy ő Odüsszeusz és hogy mi történt vele a trójai háború után.

Útjai során találkozott emberevő óriásokkal, küklopszokkal, hatfejű szörnyetegekkel és még számtalan megmagyarázhatatlan, csodás jelenséggel. A hazafelé tartó útról időrendben kapunk beszámolót.

1. kaland: Odüsszeusz és társai feldúlják az Iszmarosz nevű várost, ahol a kikón nevű nép lakik. Féktelenül rabolnak és fosztogatnak, nem hallgatnak Odüsszeusz intésére sem, így sokan meghalnak.

2. kaland: A lótuszevők szigetére érnek, ahol három társ megkóstolja a lótuszt és nem akar többé hazatérni. Őket erővel viszik el a minden gondot feledtető világból.

3. kaland: A küklopszok szigetén Odüsszeusz agyafúrtságának hála megvakítják Polüphémoszt, aki Posszeidón fia. Ezért is haragszik meg olyan nagyon Odüsszeuszra és küld rá viharokat és rossz szelet. A kaland során hat társa meghal, felfalja őket a szörnyeteg, de hatan túlélik és gazdag zsákmányt szereznek.

4. kaland: Aiolé szigetén kötnek ki, ahol a szelek királya egy bőrtömlőt ad Odüsszeusznak, amiben a hatalmas tengeri viharokat keltő szelek vannak fogvatartva. A társak balgasága és kíváncsisága miatt kinyitják a tömlőt és elsodródnak Ithakától.

5. kaland: Télepülosznál kötnek ki, ahol hatalmas emberevő óriások laknak és sziklákat dobálva összezúzzák Odüsszeusz hajóit. Csupán az övé marad meg, a többi elsüllyed.

6. kaland: Kirké istennő szigetén további társakat veszít Odüsszeusz, ugyanis 21 emberét disznóvá változtatta az istennő. Hermész segít megtörni a varázst és kiszabadítani a póruljártakat. Kb. 1 évig maradnak a szigeten.

7. kaland: Kirké azt javasolja Odüsszeusznak, hogy látogasson el az Alvilágba és kérjen jóslatot Teiresziásztól. Itt megtudja, hogy egyáltalán nem reménytelen a hazaút, csak saját maguk hibáit kell legyőzniük. Sok görög harcos lelkét is látja itt Odüsszeusz, akiket trójánál győztek le. Találkozik Agamemnónnal is, a mükénéi királlyal. Elmeséli neki, hogy miután hazatért a győztes trójai hadjáratból, felesége és szeretője csellel meggyilkolták. Agamemnón ezért elátkozta feleségét, Klütaimnésztrát és vele együtt minden nőt a világon. Még Penelopé neve is gyanúba kerül. Odüsszeusz erre gyanakvóbbá és óvatosabbá válik és már nem siet vissza annyira. Ezért is használják ki ennyi ideig Kirké vendégszeretetét. Az istennő feltárja a hazatérés veszélyeit, de a társak erről nem szereznek tudomást.

8. kaland: Továbbhajóznak és a Szirénekkel kell szembenézniük. Odüsszeusz az egyetlen, aki hallhatja éneküket, mert már ellent tud mondani vágyainak. Ennek ellenére odakötteti magát az árbóchoz, a társak fülét pedig viasszal tömi be. A Szirének pontosan tudták mi Odüsszeusz gyenge pontja és megígérik, hogy olthatatlan tudásszomját csillapítani fogják.

9. kaland: A Szkülla közelében hajóztak, amikor hat embere odaveszett. Odüsszeusz tudatosan vállalta mindezt, hogy a többiek lelkét megmentse. Ez volt az egyetlen lehetőség, ho9y megmeneküljenek a Kharübdisz halálos örvényétől.

10. kaland: Thrinakié szigetén Teiresziász és Kirké tilalma ellenére ettek a Napisten, Héliosz legszebb marháiból. Saját emberi gyarlóságuk és mohóságuk vitte őket ebbe a bűnbe. Büntetésük az lett, hogy mikor újra tengerre szálltak, hatalmas viharba kerültek és csak Odüsszeusz maradt életben. Kilenc napon keresztül hánykolódott egy fába kapaszkodva, amikor Kalüpszó szigetére megérkezett.

Miután mindezt elmesélte a phaiákoknak, hajóra száll és elindul hazafelé. Agamemnón intését megfogatta Odüsszeusz és Pallasz Athéné segítségével koldusként érkezik meg Ithakához. Az időzítés tökéletes, ugyanis Télemakhosz is ekkor tér vissza Spártából és Püloszból. Nem támadhatnak nyíltan a 108 kérőre, mert semmi esélyük nem lenne ellenük, ezért cselhez Odüsszeusz kieszel egy tervet. Amíg azonban nem érkezik el az idő, a legdurvább megalázást és sértések hadát is tűrnie kell. Mindezek ellenére sikerül legyőzni indulatait és ezáltal önmagát is. A kérők már elvesztették türelmüket és meg akarják gyilkolni Télemakhoszt.

Pénelopé javaslatára rendeznek egy íjversenyt és ő a győztesnek ígéri kezét. Az események kegyetlen gyilkolással végződnek. A tizenkét áruló szolgát Télemakhosz akasztja fel és kivégzik az őket segítő kecskepásztort is.

Odüsszeusz azonban nem leli örömét a vérengzésbe és Pallasz Athéné közbenjárásával felfedi magát. Így nem kell minden kérőt megölni, hiszen a rokonság megölését az istenek sem néznék jó szemmel. A terjedelmes mű végére helyreáll a rend, Penelopé visszakapja férjét, Télemakhosz az apját, Ithaka pedig a királyát