Sos holnapra kéne ki tud segíeni? Fontos

Már bocs, de 23:38-kor akkor se csinálnám meg helyetted holnapra a házit, ha egyébként megtenném. Eddig mit csináltál? Meg kéne szoknod, hogy a te dolgodat más nem végzi el helyetted, azért te tartozol felelősséggel, és ez így lesz akkor is, amikor majd munkahelyed lesz.

megköszönném egy szó és két "n"

A Jó éjszakát! (mint címéből is kitűnik) búcsúvers, afféle halál előtti számadás. Az első versszakban az inga lassú, tétova, megállásra váró mozgása a költő fáradtságát, a napi robot utáni pihenni vágyását érzékelteti. Az álomba merülés előtt elernyedés rezignált hangulata uralkodik a strófán, a megnyugvás utáni óhajt fogalmazza meg a mély vízbe dobott kő hasonlata is. Ez egyben a végleges megkönnyebbülés, az örök elmerülés halálhangulatát is sejteti.

A másodszor elhangzó Pihenjünk felszólítás már nem a napi robot fáradtságára, hanem a költői alkotómunkára, az írásra vonatkozik. A hiányos, befejezetlen mondatok nemcsak az álmosító kimerültséget fejezik ki, hanem az írói hivatásba vetett hit megingását is. Sejtelmesen egybejátszanak itt is az önállósuló rímek - megszólaltatva az írás értelmetlen hiábavalóságát. A múltra vonatkozóan is felmerül a költőben addigi írói pályája céltalanságának gondolata. Ezt az érzést erősíti a részletes hasonlat, ezt sugallják a rövid, tört mondatok, a bizonytalan kérdések. A harmadik szakasz legvégén végül feltör a keserű panasz. A magányérzetet, az elhallgatás szándékát a kor költészetellenes durvasága váltotta ki.

Az utolsó strófa, szaggatott, széttöredezett, az álomba és a halálba merülést kifejező mondatfoszlányaiban visszatér a kezdő kép, s megjelenik az örök költővigasz: az utókor majdani elismerése. Csokonai módján búcsúzik az élettől, a költészettől. Míg Csokonai komolyan hitt egy boldogabb korban, a késő században, a modern költő versében mindez már kiábrándult, fájdalmas öniróniával hangzik el.

lásd kivel van dolgod...

de vigyázz, fogalmazd át és bővítsd ki, mert első találat a google-ben...