Valaki segítene földrajzból?

Emlékeimből (azaz nem kimerítő pontosságú válasz):

A vízfelszín részecskéi fel-le mozognak. Látszólag a víz mozog, valójában a hullámok formája mozog. A vízfelszínen levő részecskék elmozdulnak a hullámzás irányában, de jóval lassabban, mint ahogy a hullámok haladnak.

A vízrészecskék igazából kör alakban haladnak, de közben fel-le mozognak a szél erősségének mértékétől függően, és ez kelti a hullámzás, valamint a tengervíz előre haladásának látszatát. A szél szerepe ebben, hogy a sekély vízfelszínre érve a tengeren fodrok alakulnak (látszatra, mintha kis háromszögek lennének egymás mellett) amit a szél további erősödése hullámzássá alakít, majd kialakul egy egyenletes hullámzás. Ha a levegő áramlása még tovább erősödik, a széllel egy irányba haladó hullámok elvesztik a stabilitásukat és habos víztömegként széthullanak, majd kezdődik elölről az egész folyamat. Ha szélcsend jön, a hullámok elkezdenek lassulni, és a tenger/óceán ismét sekély vízzé válik. Ennek következményeként folyamatosan pusztul a part. A magas sziklafalaknak csapódó víztömeg hullámtörést idéz elő, ami szép lassan vájatokat vés, mindaddig, míg a sziklafal elveszti egyensúlyát és leomlik. A kőzetek repedéseibe érve pedig a víz nagy nyomást okoz (hullámnyomás), aminek következményeképpen sziklatömbök robbanhatnak szét. A hullámzás törmelékeket is szállít magával, amit lerakva sziklatornyokat épít, de ugyanakkor a becsapódása pusztít is. Viszont szállíthat iszapot és homokot is, amit a hullámsodrás a szárazföldre érve lerak és lapos partot hoz létre. Mindeközben a víz sodródása visszafele is cipeli a hordalékot, aminek köszönhetően zátonyok és turzások jönnek létre. De a hullámzás szerepet játszik az ár-apály folyamatban és a tengeráramlások kialakulásában is. De most nem részletezem annyira a dolgokat, gondolom, hogy nem egyetemi szinten akarod tudni. A mozgás: [link]

Remélem, hogy tudtam segíteni.

Egy földrajz szakos hallgató.

Ha bármi kérdésed van földrajzzal kapcsolatban, nyugodtan írjál! :)