Fémekről érdekességeket, azokról linkeket tudnátok küldeni? Kémiára kellene, sürgősen.

Ami most így hirtelen eszembe jut: ötvözetek, szilárd oldatok, eutektikum, alkálifémek puhasága->késsel vághatók, lítium könnyebb a víznél is, alacsony az olvadás és forráspontjuk, cézium majdnem folyékony szobahőmérsékleten (ha jól emlékszem 28°C az olvasádpontja a szobahőmérséklet meg ugye 25°C), akkor a lángfestéseik is érdekesek, meg az alacsony ionizációs energiájuk, ami a kis elektronegativitással függ össze, ami meg az atomszerkezetükkel (lezárt héj leárnyékolja a mag vonzását, és ezért a külső 1 szem elektron könnyen leválasztható az atomról, amiből ugye ion keletkezik akkor). Akkor a higany is érdekes, hogy folyékony szobahőmérsékleten, és használják higanygőzlámpákban, meg fénycsövekben is (a sárgán világító utcai lámpák meg nátrumlámpák), akkor a nemesfémek meg pont az ellentéteik, már szinte a nemfémekhez hasonló nagy elektronegativitásuk van, az arany az egyetlen fém, amely speciális körülmények között negatív iont is tud képezni. És kémiailag nagyon ellenállóak. Platináról is írj, hogy használják katalizátornak sok helyen, akkor a szupravezetés -bár fizika- de nagyon érdekes tulajdonság, és a higany az kétszeresen is érdekes, mert nem csak folyékony a szobahőmérsékleten, hanem szupravezetővé is tud válni nagyon alacsony hőmérsékleten (akkor már persze szilárd halmazállapotú, hiszen -39°C a fagyáspontja, ezért a nagy hidegekben a higanyos hőmérők tönkre is tudnak menni), meg az ólom is szupravazetővé válik az abszolút nulla fok közelében (szinte eltűnik az elektromos ellenállása, és az áram évekig tud keringeni benne minden külső feszültség és áramforrás nélkül). Akkor a vasról is írj, hogy milyen ötvözetei vannak szénnel, meg a mágnesezhetőségről is, meg vannak ám még más mágnesezhető fémek is, mint például a neodémium. Akkor az ezüst a legjobb hő és áramvezető, és nagyon jól alakítható fém. De rezet szoktak használni, mert az olcsóbb. Ja és a vas rozsdásodása is érdekes, ha bevonjuk cinkkel (bádog), vagy ónnal, mert az ón a nemesebb fém, ezért azt hinné az ember az jobban megvédi, de nem, mert ha egy pici sérülés éri az ón bevonatot, és a lyukba bekerül egy kis nedvesség, akkor ott bizony egy parányi galvánelem keletkezik, és a vas lesz az elem anódja, ahol az oxidáció zajlik, és így a vas menthetetlenül átlyukad, viszont ha cinkkel vonjuk be, az "kevésbé nemes fém" -> kisebb az elektronegativitása, negatívabb a standardpotenciálja, mint az ón, de mégis jobb, mert ha meg is sérül a bevonat, és nedvesség kerül a két fém érintkezése közé, akkor ott a cink lesz az anód, és így a cink fog elkorrodálódni, és a vas mindaddig megmarad, amíg az összes cink el nem rozsdásodott róla. Meg ugye írhatsz a nyomelemekről, hogy a hemoglobin is tartalmaz vasat, a klorofill -ami egy nagyon hasonló molekula- meg magnéziumot. Meg a ritkaföldfémekről is találhatsz érdekes dolgokat, meg a periódusos rendszer végén vannak a radioaktív fémek, urán, tórium és társaik, amelyek nagyon lassan bomlanak, hosszú életű, több milliárd éves felezési idejű izotópok, és ezek, illetve a 40-es tömegszámú (NEM RENDSZÁMÚ, lehet nektek is úgy tanították, de az hiba) kálium izotóp tartja forrón a Föld belsejét, és ezzel működteti a lemeztektonikát. Ja és az is érdekes, hogy vannak olyan nemfémes elemek, amelyeknek vannak fémes allotróp módosulataik, pl. grafit, feketefoszfor, és úgy tudom nagyon alacsony hőmérsékleten, és nagy nyomásan még a hidrogénnek is van fémes módosulata. Remélem segítettem.