Katona József Bánk bánjában a közélet és magánélet ellentéte Bánk sorsában?

Szerkezetét a dráma két fő szálon fut, a magánélet és a közélet területén. (Melinda, nemesi összeesküvés, a nép sorsa.) Bánk bán egyszerre szeretne megoldást mindkét vonalon. Egyszerre akar hű lenni a királyhoz és bosszút állni a királynén. A drámai történés tulajdonképpen már akkor kezdődik, amikor Gertrudis hatalomra jut Királyi férje mellett és a magyar szokásokkal, törvényekkel szemben meráni udvaroncoknak, rokonainak mindent megenged, földet, országos címeket adományoz nekik. Megkezdődik a nemzetet sértő kisebb-nagyobb törvénytelenségek és szívtelenségek sorozata, de megkezdődik a másik szál gombolyítása is: Melinda az udvarba kerül, ahol Ottó szemet vet rá. Ottóba azonban Izidóra reménytelen szerelme. A két szál - a közéleti és a magánéleti - Bánk személyében fut össze. Gertrudis és a merániak egyszerre törnek a magyar nép alapvető érdeke és Bánk családi becsülete ellen. Petur bán visszahívatja Bánkot, hiszen be akarja avatni a fegyveres felkelés tervébe, és mert tudja, hogy Ottó Gertrudis segítségével el akarja csábítani Melindát. Bánk elmegy a békétlenek gyűlésére. Tudomására jut, hogy Ottó elcsábította Melindát. Tiborc megrázó szavai újra emlékeztetik az ország és egyben a nép nyomorúságára is. Petur nemesi lázadását még leszerelte, de egyéni becsületének meggyalázása és a nép szenvedései azonban most tettekre sarkallják. A dráma fő mozgása a cselekedni késlekedő Bánk útját mutatja - a királyné megöléséig ill. Bánk bűnhődéséig. A drámai középpontot Bánk és Gertrudis kettőse alkotja, a közéleti réteget Petur és Tiborc, a magánéletit pedig Melinda kapcsolja Bánkhoz. Az áthatásokkal lesz Bánk magánügye közüggyé. Az események tetőpontján egybefonódik a két szál. Bánk, mint a haza függetlenségének és szabadságának ellenségét, s mint becsületének elrablóját öli meg a királynét.