Miről szól a Hamlett nagyon röviden?

A Hamlet címszereplője Hamlet, dán királyfi, a nemrég elhunyt Hamlet király fia. Hamlet király halála után a király bátyja, Claudius sietve feleségül veszi Hamlet király özvegyét (Hamlet királyfi anyját), Gertrudot. A darab hátterében Dánia Norvégiával folytatott ellenségeskedése áll: közeleg a Fortinbras herceg vezette megszálló sereg.

I. felvonás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A színmű egy hideg éjszakán kezdődik, Helsingőrben. Franciscót társa, Bernardo váltja fel az őrségben. Egy harmadik őr, Marcellus Horatióval, Hamlet dán királyfi legjobb barátjával érkezik. Az őrök igyekeznek meggyőzni Horatiót, hogy Hamlet király szellemét látták, amikor a szellem ismét megjelenik. Claudius és Gertrud államügyekkel vannak elfoglalva: igyekeznek elhárítani Fortinbras, norvég királyfi által vezetett inváziót. Miután Hamlet Horatiótól hall a szellem megjelenéséről, Hamlet elhatározza, hogy megnézi a szellemet saját szemével. Polonius a király főtanácsadója. Fia, Laertes Franciaországba indul vissza, lányának, Opheliának Hamlet udvarol. Sem Polonius, sem Laertes nem hiszi, hogy Hamlet szándékai komolyak, és mindketten figyelmeztetik is erre Opheliát. Azon az éjszakán a Szellem megjelenik Hamletnek. Elárulja Hamletnek, hogy ő az atyja szelleme, és hogy Claudius mérgezte meg Hamlet királyt. A Szellem azt követeli, hogy Hamlet bosszulja meg őt, Hamlet beleegyezik, s barátaival titoktartást esküdtet.

II. felvonás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem sokkal ezután Opheliát megijeszti Hamlet különös viselkedése, rögvest jelenti apjának, hogy Hamlet berontott a szobájába, de nem szólt semmit. Mivel aggasztja Claudiust és Gertrudot, hogy Hamlet hosszan gyászolja atyját és egyre zavartabban viselkedik, két diáktársát, Rosencrantzot és Guildensternt kérik meg, hogy derítsék fel megváltozott viselkedésének az okát. Polonius úgy véli, hogy a “szerelmi extázis” felelős Hamlet őrült viselkedéséért, és tájékoztatja Claudiust és Gertrudot. Rosencrantz és Guildenstern meglátogatják Hamletet. Hamlet eleinte örül barátainak, de gyorsan rájön, hogy kémkedni küldték őket. Hamlet még mindig nem biztos abban, hogy a Szellem igazat mondott, de egy színtársulat érkezése Helsingőrbe megoldással kecsegteti. Egy olyan darabot állít színpadra, amelyben eljátsszák apja meggyilkolását, és Claudius reakciója alapján dönti el, bűnös-e vagy sem.

III. felvonás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Claudius és Polonius ráveszik Opheliát, hogy kémkedjen Hamlet után. Amikor Hamlet rájön, hogy mit csinál Ophelia, dühödten azt javasolja neki, hogy vonuljon kolostorba. Az egész udvar megjelenik az előadáson, Hamlet folyamatosan kommentálja az eseményeket. Amikor a gyilkossági jelenetet bemutatják, Claudius hirtelen feláll és elhagyja a termet, amit Hamlet nagybátyja bűnösségének bizonyítékának tekint. Gertrud a szobájába hívatja Hamletet, hogy magyarázatot követeljen tőle. Útban hozzá Hamlet meglátja az imádkozó Claudiust, de nem öli meg, mert attól tart, hogy így a mennyországba jutna.Polonius a függöny mögé rejtőzik. A hálószobában veszekedés tör ki Hamlet és Gertrud között. A függöny mögé rejtőző Poloniust leszúrja Hamlet, abban a hitben, hogy Claudiust öli meg. Megjelenik a Szellem, aki figyelmezteti Hamletet, hogy bánjon kíméletesen anyjával, de ölje meg Claudiust mielőbb. Mivel Gertrud nem látja, kivel beszél Hamlet, ezt Hamlet őrültségének újabb bizonyítékának tekinti.

IV. felvonás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hamlet elrejti Polonius holttestét. Claudius, immár az életét féltve, száműzi Hamletet Angliába, és utasítást ad a meggyilkolására. Ophelia beleőrül apja elvesztésébe, és gyermeteg dalokat énekelve bóklászik Helsingőrben. Bátyja, Laertes visszatér Franciaországból, és atyja halála és húga őrültsége miatt harag gyúl szívében. Claudius meggyőzi Laertest, hogy mindenért egyedül Hamlet felelős. Hírek érkeznek, hogy Hamlet nem halt meg, sőt, visszatért Dániába. Claudius ravasz tervet eszel ki. Azt javasolja, hogy Laertes hívja ki párbajra Hamletet, amelynek során Laertes mérgezett tőrrel küzdene. Titokban azt is tervezi, hogy mérgezett bort is készenlétben tart, ha a párbaj nem jól végződne. Gertrud megjelenik, hogy bejelentse, Ophelia vízbe fulladt.

V. felvonás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A két sírásó megtárgyalja Ophelia öngyilkosságát,miközben a sírt ássák. Hamlet megérkezik Horatioval és szóba elegyedik az egyik sírásóval, aki kiássa neki Yorick, a néhai udvari bohóc koponyáját. Ophelia temetői menete közeleg, az élen Laertesszel. Hamlet kijelenti, hogy mindig is szerette Opheliát, majd összeverekszik Laertesszel, de szétválasztják őket. Helsingőrben Hamlet megvallja Horationak, hogyan menekült meg, és hogy Rosencrantz és Guildenstern halott. Osric, egy udvaronc szakítja félbe: felszólítja, hogy jöjjön megvívni Laertesszel. Miközben Fortinbras seregei körbezárják a várat, a párbaj elkezdődik. Laertes megsebesíti Hamletet mérgezett tőrével, de összecserélik a tőrjeiket és Hamlet is megsebzi Laertest a mérgezett karddal. Gertrud megissza a mérgezett bort és meghal. Utolsó perceiben Laertes megbékél Hamlettel és feltárja Claudius gyilkos tervét. Hamlet, élete utolsó percében megöli Claudiust, és Fortinbrast nevezi meg örökösének. Amikor Fortinbras megérkezik, Horatio elmeséli a történteket, és megparancsolja, hogy méltósággal temessék el Hamlet holttestét.

[link]

Egy t.

[link]

Helyesen : Hamlet