Olvasó napló segítség? FONTOS

[link]

Itt ebben van a szerkezete... meg a szereplők jelleme is.

A mű időtartama és helyszíne: 5 nap, Verona és Mantova (Olaszország)

Középpontban: A sorsüldözött szerelmesek lírai tragédiája,

4 rohanó nap története (a halhatatlan szerelem virágzása és elhalása)

A felnőtté válás tragédiája

A nemzedéki ellentétekről (fiatalokról és öregekről) szóló tragédia áll

A középkori és a reneszánsz értékrend összecsapásáról szóló tragédia

Szerkezet

Expozíció

(I. felvonás) Az EXPOZÍCIÓból, a gyorsan kibontakozó utcai csetepatéból kiderül, h. a két veronai család, a Capuletek és a Montague-k között gyűlölködő a viszony már régóta, s a viszály újra fellobbanhat bármelyik pillanatban. Az utcai verekedés után a Herceg új ítéletet hoz: halállal sújt le a későbbi verekedőkre. A későbbi szerelmesek a csetepaté idején nem mutatkoznak: Benvolio megkeresi Romeót és kifaggatja (kiderül, hogy Romeo reménytelenül szerelmes – Rózába). Páris gróf eközben megkéri Júlia kezét Capulettől, természetesen a lány tudta nélkül. Véletlenül Romeó és barátai birtokába jut a Capulet-bál meghívója, mert a szolga nem tudta elolvasni a meghívottak listáját, s őket kérte meg a felolvasásra. Romeóék bálba indulnak (M. monológja Mab királynőről a bál előtt). Júlia anyja közli Júliával, h. Paris megkérte a kezét, s arra utasítja, hogy ismerkedjenek meg a bálon.

Bonyodalom

(II. felvonás) Capuleték táncmulatságán első látásra egymásba szeret a házigazda lánya, Júlia Capulet és Romeó Montague – ez jelenti a mű BONYODALMÁt. Nem sokkal első csókjuk után rádöbbennek, hogy ellenséges család sarjai. Romeó visszamegy a kertbe, s kihallgatja Júlia vallomását, a fiatalok kölcsönösen szerelmet vallanak egymásnak (erkélyjelenet), majd elhatározzák, hogy másnap összeházasodnak. Romeó Lőrinc baráthoz siet, hogy segítséget kérjen. Lőrinc azért támogatja a párt, mert azt reméli, hogy kibékülhet a két család, ha a kész helyzettel majd kénytelenek lesznek megbarátkozni. Mercutio, Romeó és barátaik az utcán találkoznak Júlia követével, a dajkájával, és Romeó azt üzeni általa, hogy összeházasodnak délután. Házasságkötés Lőrincnél.

Fordulópont

(III. felvonás) DE! Végzetes fordulat, FORDULÓPONT következik be: Tybalt bosszúszomjasan keresi Romeót, de kihívásának csak Mercutio tesz eleget (Romeó nem akar harcolni, mert Tybalt családtag), M. és T. harcolnak ketten egymással, R. megpróbálja szétválasztani őket, és amikor közéjük áll, a hóna alatt „átmegy” a kard, és eltalálja Mercutiót. R. bosszúból leszúrja Tybaltot barátja, Mercutio gyilkosát, s ezért száműzik a városból. Amikor a dajka elmondja Júliának, hogy R. megölte Tybaltot, akkor a lány kezdetben rokonát siratja, de utána Romeó mellé áll, és a dajka ellen fordul. Romeó kezdetben kétségbe esik Lőrincnél a száműzetés hírére, de aztán Júlia és Romeó együtt töltik a nászéjszakát. A hajnali búcsúzás szomorú, mert Romeónak mennie kell, megölik, ha nem indul (pacsirta-füleimile). Júlia anyja érkezik a lányához: Paris már sürgeti a házasságot. Júlia visszautasítja Páris házassági ajánlatát: apja és anyja megharagszik rá (kitagadnák), még a dajka sem áll a pártjára, sőt, még a kényszerházasságot is előbbre hozzák a lány dacoskodása miatt.

Kifejlet

(IV. felvonás) Lőrinc barát a lánytól értesül arról, hogy a már férjes Júliát apja érdekházasságba akarja kényszeríteni Paris gróffal, ezért a barátnál Júlia és Lőrinc tervet eszelnek ki: L. azt tanácsolja Júliának, hogy fogadja el Paris ajánlatát, de Júlia igyon meg egy különleges szert, amitől 42 óra hosszat halottnak tűnik („tetszhalott”), s így nem kell feleségül mennie Parishoz, s ha a szer hatása elmúlik, elszökhetne kedvesével. Júlia hazamegy, és bocsánatot kér mindenkitől, kedves és hízelgő lesz, beleegyezik az előrehozott esküvőbe. Az esküvő előtti éjszaka egyedül kell maradnia Júliának, hogy bevehesse a mérget, de kétségek gyötrik, mert aggódik, mi lesz vele, ha beveszi a mérget, de végül cselekszik. Hajnalban megtalálják Júliát az ágyában („holtan”).

Katasztrófa

(V. felvonás) De hiba csúszik a tervbe: Romeó megtudja Mantovában a szolgájától, hogy Júlia meghalt, s mivel Romeohoz nem jutott el a tetszhalottság híre egy véletlen folytán, mérget vásárol, és elindul vissza Veronába kedvese kriptájához. Eközben Lőrinc barát is rájön, hogy a levél nem érkezett meg Romeóhoz, Lőrinc is a kriptához siet, de Romeó előbb ér oda. R. ott találja Parist a kriptánál, s mivel azt hiszi Paris, hogy R. meg akarja gyalázni a holttesteket, párbajra hívja R—t, de R. öli meg őt. Romeó öngyilkos lesz (és közben megérkezik ugyan Lőrinc, de félelme miatt megfutamodik), majd Júlia meglátja férje holtestét, s utána hal ő is, megöli magát kedvese tőrével – a mű TETŐPONTJA.

Szinte az összes szereplő a kriptához gyűlik, értesülnek Lőrinctől a történtekről,

a gyermekeik elvesztési miatti fájdalom megtisztítja a két családot, s R. és J. halálakor békét kötnek, szobrot emelnek a szerelmeseknek, halottaik emlékének: a mű MEGOLDÁSa

Shakespeare Romeó és Júliáját többször megfilmesítették. Először 1936-ban, majd 1954-ben, ezután következett 1968-ban a Zeffirelli-féle film, majd a legújabb, már modernebb feldolgozás, 1996-ban.

Helyszínek A helyszínek: Verona (Olaszország), s érdekességképpen tudnivaló, hogy nemcsak a helyszínen nem változtatott Zeffirelli, de a forgatási helyszín is Verona, Olaszország volt.

Nyelvezet

Szerkezet Az eredeti mű szövegét többé-kevésbé szöveghűen követi ez a filmfeldolgozás.

A film szövegét Szalóki József fordította le magyarra,

ehhez Kosztolányi Dezső és Mészöly Dezső fordítását használta

Az eredeti egységeket általában megtartja a rendező.

Ha ki is maradt szövegtanilag néhány rész, akkor az azért van, mert Zeffirelli szerint vannak olyan részek, amiket el lehet játszani, léteznek olyanok, amelyekről Zeffirelli. azt gondolja, hogy ki lehet hagyni, de vannak olyan részek is, amelyeket teljes egészében benne hagy. Mindegyik jelent megtalálható, csak általában a jelenetek vége marad el. De például Romeó és Júlia első párbeszéde teljes egészében benne van a műben

[link]