Segítség az Egri csillagokban? Többi lent

Szia !

4.

igen, jól fogalmazták meg előttem.

Az Egri csillagok a hazaszeretet regénye. Hősei, az Eger várát védő katonák, civilek esküjükhöz híven megvédték a várat a hatalmas török haddal, a túlerővel szemben is.

Arra tanít bennünket a regény, az író, hogy hazánkért mindenre képeseknek, elszántaknak kell lennünk, az országunk védelméért semmilyen áldozat sem drága, akár életünket is áldoznunk kell érte.

Az egri hősök példát mutatnak a ma emberének is, amit akkor véghezvittek, örökre beírta nevüket a magyar történelembe. Mondhatjuk, ők ma is a magyar történelem egén ragyogó csillagok, az "egri csillagok", ahogyan ezt Gárdonyi is megfogalmazta.

1.

1526. a mohácsi vész után az ország helyzete valóban válságos.

A három részre szakadt Magyarországon nagy feszültségek vannak, mind politikai, mind társadalmi, mind pedig vallási téren.

Vannak, akik i. Ferdinánd király hívei, vannak, akik a fiatalon elhunyt Szapolyai János után az özvegy Izabella királyné és a csecsemő király, János Zsigmond hívei, és létezik az un. "török hódoltság" területe, amelyet már elfoglalt a szultán.

A társadalmi feszültségekre a vagyoni ellentét a legjellemzőbb.

Vannak nagybirtokos főurak, mint Török Bálint például, vannak birtokos nemesek, mint Dobó és Mekcsey, és vannak jobbágyok, mint Bornemissza Gergely és persze sok más nincstelen, falvakban élő, kiszolgáltatott helyzetben lévő ember.

A vallási ellentétekre jellemző, hogy mind a pápisták, katolikusok, mind az "új hitűek", a protestánsok jelen vannak az országban, A török hódítással pedig egy, a kereszténységtől teljesen eltérő, más hit is megjelent, az iszlám, azaz a mohamedán hitet követő, gyakorló törökök.

6.

Nyugodtan mondhatjuk, hogy a legjobban sikerült szereplő a regényben, az igazi főhős, Bornemissza Gergely.

Az ő alakja, jelleme mindenki fölé magasodik a regényben.

A szegény, árva jobbágyfiúból a király hadnagyává küzdi fel magát.

Sorsával bizonyítja, hogy a szegény, nincstelen, egyszerű szülők gyermeke is sokra viheti, ha tehetségével, szorgalmával, tudásvágyával gazdálkodni tud, ki tud emelkedni környezetéből.

Dobó István meglátja a talpraesett fiúban a rátermettséget, vitézséget, bátorságot és Török Bálint udvarába küldi, ahol módja van tanulni, nagy jártasságra szert tenni a hadi tudományok terén.

Eger ostrománál is megmutatkozik találékonysága, éles esze, amely a szívével együtt mindig a helyén van.

Így alkotja meg a tűzkereket egy malomkerékből, amellyel hatásos fegyvert képes a védelem szolgálatába állítani.

Nemcsak a fegyver szokatlansága révén, hanem azzal is, hogy félelmet kelt a törökökben, akik fejvesztve menekülnek a közeléből.

Dobó is felnéz rá, pedig jóval fiatalabb nála, elismeri tehetségét, technikai tudását, ötleteit hagyja kivitelezni, megvalósítani.

Az ostrom befejezése után, amikor Dobó lemond, Gergely lesz a vár új főkapitánya.

2.

Milyen szempontok szerint kellene csoportosítani a szereplőket ?

2.

lehet csoportosítani a szereplőket törökökre és magyarokra például:

törökök:

Jumurdzsák, Ali és Ahmed pasák, Eger ostrománál ők a fővezérek, Veli bég és Izmail bég, ők a Héttoronyban egymást követő parancsnokok, I. Szulejmán szultán, Hajván, ez a gúnyneve, Hasszán az igazi, ő a nagydarab török katona, aki a térképet adja Gergelynek, Tulipán, ő a jó török, aki Ceceyéket szolgálja, török rab, aki Török Bálintot megátkozza

magyarok: Dobó István, Bornemissza Gergely, Mekcsey István, Cecey Péter és felesége, Cecey Éva a lányuk, Török Bálint és felesége, Tinódi Lantos Sebestyén, Török fiúk, Sárközi, a cigány és felesége, Fügedy, Zoltay hadnagyok, Izabella királyné, a kis királyka, Gábor pap, Bálint pap, Fürjes Ádám hadnagy, Cserhán, a cigány vajda lánya, Bolyky Tamás hadnagy, várvédők, civilek, Varsányi Imre Dobó kémje, asszonyok, Balázs és Kristóf Dobó apródjai, Jancsika Éváék kisfia, Réz Miklós diák,

negatív szereplő: Hegedűs István hadnagy az áruló és az ő katonái