Lenne 2 kérdésem a Kőszívű ember fiai című regényhez (olvasónapló) Valaki segítene?

1.A kőszívű ember fiai a szabadságharc történetét beszéli el egy család történetébe szőve.

A regényben a hazafiság egyet jelent az erkölcsi jósággal. Jókai hazaszeretete sosem kirekesztő, hanem befogadó. Akik a magyarok szabadságáért és függetlenségéért harcolnak, azok nála mindig az emberiség általánosan elfogadott erkölcseit képviselik. Az ellenség vagy erkölcstelen, vagy megtévedt ember, aki a javulás útjára lépve fölismeri, hogy a magyarok szabadsága ellen tenni vétek. A haza ügye azonban sosem szentesít bűnöket. Jókai mindig igazságosan, emberségesen gondolkodik.

2.24 éves korában ment hozzá a kőszívű emberhez, akitől három fia született: Ödön, Richárd, Jenő. Még nincs 40 éves, amikor megözvegyül.

Férje a halálos ágyán szigorúan meghagyta neki, hogy fiait műve folytatására, az udvarhű, reakciós rendi Magyarország eszméjének szolgálatára nevelje tovább. Két évtizedet töltött el zsarnoki férje betegápolójaként, eltökélte, hogy ennek az utasításnak éppúgy ellenszegül, mint annak, hogy ura jobbkezéhez, Rideghváry Bencéhez menjen feleségül. Hazahívta legidősebb fiát, Ödönt, aki Szentpéterváron szolgált diplomatajelöltként, hogy a reformszellemű erők élére álljon a megyében, s hozzásegítette, hogy feleségül vehesse szerelmét, Lánghy Arankát.

Az 1848-as forradalmak őszén kiment a forrongó Bécsbe, és kofának öltözve áthatolt az ostromzáron, hogy hazahozza másik két fiát. Jenőt kimentette Plankenhorst Alfonsine hálójából, Richárdot pedig rávette, hogy huszárcsapatával hazatérjen a magyar szabadságharc szolgálatába.

Marie asszony annak szentelte életét, hogy az egész hazát naggyá tegye. Jelleme a szabadságharc korának női ideálját testesíti meg. Két érték fontos számára: a haza és a család. Gyengéd, mély érzésű, de nagyon szigorú asszony. Ő az a kő, melynek szíve van: akarata kemény, mint a szikla, de érez, szeret. Parancsol fiainak, de szeretete erejével.

Világos után a megtorlások két idősebbik fiát fenyegették, akik a másfél év eseményeiben vezető szerepet vittek, de a sors különös fordulatai folytán mindkettő megmenekült, ám az anya elvesztette a legkisebbet, Jenőt, aki önként halt meg bátyja, Ödön helyett.

Az özvegy fokozatosan jelképpé nő a regényben: ő a haza megszemélyesítője. A haza, aki hívja, várja segítő fiait.. Minden szava, minden tette emelkedett lelkéről, gyermekei iránti határtalan, de okos szeretetéről és a haza iránti odaadásáról tanúskodik. Büszke önérzet és meleg szív lakik benne együtt a rendületlen céltudatossággal, bátor, okos és leleményes, ha kell. Ideál, amely bizton, két lábán áll a földön.

Hogyan vélekedik az író a nép szerepéről a szabadságharcban? Mely részletek igazolják ezt?

MELY RÉSZLETEK IGAZOLJÁK EZT??