Hogyan kell érvelő fogalmazást írni egy vers alapján? Mit kell írni a bevezetésbe, tárgyalásba, befejezésbe?

ÉRV: olyan állítás, amit a közlő bizonyítékokkal támaszt alá.

ÉRVELHETÜNK:

- a hétköznapokon, ha pl. meg akarunk vitatni valamit valakivel. Ilyenkor vigyázzunk arra, hogy érveket érvekkel állítsunk szembe egymással. (Ne az öklünket,izomerőnket, hangerőnket használjuk érvként)

- az iskolai fogalmazásoknál

ÉRVELÉS:Funkciója szerint lehet a szövegtípus érvelő.

CÉLJA: meggyőzés Hogyan?

- Vagy írjunk le egy állítást, egy tételmondatot és érvekkel bizonyítsuk annak igazságát, esetleg ellenérvekkel a hamisságát. (deduktív módszer)

- Vagy tényeket elemezzünk , s a végén fogalmazzuk meg a következtetésünket. (induktív módszer)

Egy fogalmazáson belül nem célszerű keverni a kettőt.

Tehát:

- Vagy találjuk meg azt a fontos gondolatot-a megadott témában-, amire felépítjük érveinket. A bizonyítékainkat valamilyen logikus rendbe soroljuk, ne csak úgy össze-vissza, ahogy eszünkbe jut. (Írjunk vázlatot segítségül) (deduktív)

- Vagy találjuk ki, hogy mi lesz a dolgozatunk utolsó mondata, és az egész dolgozat szövegét, bekezdéseit ennek a gondolatnak a szemszögéből fejtsük ki. (induktív)

Bevezetés:

Leírni azt az állítást, aminek igazát (hamisságát) akarjuk bizonyítani (deduktív)

Ha a végére tartogatjuk a fontos gondolatot, akkor a problémát vessük fel a bevezetésben.

Tárgyalás:

Vagy felsorakoztatjuk azokat az érveket, amivel bizonyítani szándékozzuk a bevezetés állítását.Bizonyításainkat is leírjuk. Bekezdésekre tagoljuk. (Érv - bizonyítás; új érv-bizonyítás)

Vagy érveket gyűjtünk, írunk le ,magyarázzuk, s a végén következtetést vonunk le(az utolsó mondatot) (Ezt is több bekezdésben)

Befejezés:

Vagy ide kerül a legfontosabb gondolat, úgynevezett tételmondat(induktív módszernél). A bevezetésben felvetett problémára itt adjuk meg a választ.

Vagy megerősítjük azt a gondolatot, amit a bevezetésben állítottunk. (deduktív módszer alkalmazása esetén)

Mire figyeljünk!

Legyen átmenet a bekezdésekben leírtak között. Gördülékenyen fogalmazzunk.Minden bekezdésben lehet egy fontos állítás, de nem a témához tartozó legfontosabb !

Ne legyen egyhangú, szürke a fogalmazásunk. Mindenhol kerüljük a szóismétlést. (Csak akkor alkalmazzuk, ha egy gondolatot nyomatékosítani akarunk)

Ha valami új dolgot írunk ( amit addig nem említettünk) célszerű megmagyarázni. Pl, ha egy új név kerül a bekezdésbe, feltétlenül használjunk értelmező jelzőt,

Mondataink egyszerűbbek, világosak legyenek. Ne használjunk többszörösen alárendelt mondatot. Ne ismételgessük a kötőszavakat egy hosszabb mondatban ( pl. hogy)

Ha a bizonyítás idézettel történik, vigyázzunk a helyesírására. Nem árt átismételni , milyen idézeteket ismerünk. ( tartalmi, szó szerinti , vagy a saját mondatunkba beépítjük az idézet egy-egy szavát)

Ha például egy versről készítünk érvelő fogalmazást , akkor ne írjuk le ugyanazokkal a szavakkal prózában is azt, amit az idézet úgyis kifejez.

Fontos még:

Az érvelő szövegtípusnál alaposan át kell gondolni, milyen sorrendbe írjuk le az érveinket, ne csak ötletszerűen szórjuk tele velük a fogalmazást.