Az ókori görög demokrácia és a római respublica poltikai és történelmi üzenete jelenünk számára. Mi a két közösség összevetésének poltikai-filozófiai és történelem-filozófiai hozadéka?

Kr. e. 508-ban az athéni demokráciában a népgyűlés a hatalom tényleges birtokosa. Tagja volt minden teljes korú athéni polgár. Ez hozta a törvényeket, választotta a tisztviselőket, döntött hadüzenetről. Az ötszázak tanácsának tagjai 1 évig voltak hivatalban és ezért fizetést kaptak. Feladatuk volt a népgyűlés elé kerülő törvényjavaslatok megvitatása, a határozatok végrehajtása.

A demokrácia a köztulajdont, a közteret, ami nincsen magántulajdonban, és a közügyeket, ami a közös dolgok feletti közös rendelkezést jelenti.

A zsarnokság feletti győzelmet jelképezte.

Rómában a királyt ellenállása miatt elűzték Kr. e. 510-ben, Tarquinius Superbust.

Az állam ettől kezdve nem egy személy ügye, hanem közügy = res publica (köztársaság)

Az állam berendezkedése:

 kormányzati tisztviselők a magisztrátusok

 a kormányzat élén 2 konzul áll (1 évre választották), egyenlő hatalommal bírtak

 a népgyűlésben minden római polgár szavazhatott (kormányzók választása,

törvények, háború és béke, bíráskodás)

 a legfőbb politikai döntéseket a szenátus hozta: tagjai a tekintélyes családok tagjai, 300-an

 nagy veszély esetén teljhatalmú diktátort választottak a 2 konzul helyett (maximum fél évre)