Biológia - Valaki el tudná nekem magyarázni kérlek?

Szerintem a lényeg a tapasztalat hiánya lesz, tehát a fiatal egyed még tanulja a vadászat mesterségét játékkal, ellenben az idős már zsákmányt lát a másikban. Tehát nem arról szól, hogy két idős között ki támad kit, hanem hogy a két idős nem játszik feltétlenül, hanem támad, és zsákmányt akar.

De hogy válaszoljak a kérdésedre:

A d-nél a patkány támadja meg a görényt.

A c-nél lehetetlen lesz megmondani, hogy ki támad kire, mivel mindkét állat vélhetően rátámad a másikra.

De ez a kísérlet erről szól:

Régóta ismeretes, hogy a ragadozók zsákmányukat a fajra jellemző módon ölik meg. Azt vizsgálták, hogy ezek a magatartásformák öröklöttek, vagy tanultak:

Görényekkel végezték a kísérleteket. A görény prédaállatait - a különféle rágcsálókat -, villámgyorsan, a nyakszirtjük átharapásával ölik meg. Nagyon valószínűnek látszott, hogy a görények a „vadászharapást” tanulják. Az anyaállat gyakran visz haza élő zsákmányt. A kölykök játszanak vele mielőtt az anya megölné. Arra gondoltak, a kölykök játék közben, utánzással tanulják meg a fogásokat. A szüleitől, testvéreitől elzártan felnevelt, apróra vágott hússal táplált fiatal állatok ketrecébe különféle élő prédaállatot tettek. Az első „kísérleti alany” csirke volt. A vendéget a görény nagyon barátságosan fogadta. Játszott vele, sőt éjszakára még a vackára is bevitte alvótársul. A kísérlet eredménye azt a feltevést látszott megerősíteni, hogy a prédaölő magatartást a szülőktől tanulja meg a görény. Ez a következtetés mégis hibás! A kutatók erre akkor jöttek rá, amikor patkányt helyeztek a görény ketrecébe. A házigazda az új jövevénnyel is játszani próbált, de a patkány nem olyan békés, mint a csirke. A görény közeledtére támadó testtartást vett fel, sőt harapott is. A harapós játszótárs mellett a görény viselkedése nyomban megváltozott. Igyekezett a patkányt úgy megközelíteni, hogy a harapást elkerülje és a játékosnak indult támadások mind komolyabbak lettek. 10-15 perces harc után a patkányt rendszerint halálos harapás érte a gerince tájékán. A második és harmadik patkánnyal szemben a görény támadása már jóval hatásosabb volt, egyre rövidebb idő alatt következett be a halálos harapás. Tehát alig néhány próba után az izoláltan felnevelt görény is a fajra jellemző módon, nagyon gyorsan ölte meg áldozatát. Ha patkányon már „gyakorolt” görény mellé tették be - az eddig még sose látott - csirkét, azt is azonnal, nyakszirtharapással megölte.

Lorenz és munkatársai arra következtettek, hogy a görény valóban tanulja a

vadászharapást, de nem szüleinek példáján! A tanulás feltétele a patkány vagy más

zsákmányul szolgáló rágcsáló jellegzetes védekező mozgása és a görény magatartását

szabályozó genetikai program (a tanulás feltétele a zsákmányul szolgáló jellegzetes szabályozó genetikai program!!). Ez utóbbi úgy épül fel, hogy bizonyos külső ingerekre (a zsákmányállat viselkedése) meghatározott válaszreakciót adjon. Mivel a válaszreakció a zsákmányszerzés révén sikeres, a

prédaölés célszerű cselekvéssorává rendeződik és „beíródik” a genetikai program

nyitott részébe. Ezt a típusú genetikai programot Lorenz „ belső tanító

mechanizmusnak” nevezte!

Ha az elszigetelten nevelt görény kizárólag csak csirkével találkozott, annak

viselkedése nem illeszkedett be a tanító mechanizmusba, eredmény: a görény nem

tanult meg ölni!

[link]