Mi oxidálódik és mi redukálódik az alábbi reakciókban?

Ugye ezt az oxidációs szám változások alapján lehet eldönteni, vagyis hogy melyik anyagok adnak le és vesznek fel elektront. Ami elektront ad le, az "pozitívabb lesz", oxidálódik. Ami pedig elektront vesz fel, az "negatívabb lesz", redukálódik. Kiindulási pontnak jó tudni, hogy az elemi állapotú anyagoknak (tehát az olyan anyagoknak, amik csak egyféle atomból állnak) az oxidációs száma mindig nulla. Itt most ilyen az Fe, a Cl2, a Cu és az Ag. Illetve még az is fontos, hogy az elemi állapotú fémek (Fe, Cu) atomi állapotukban (vagyis amikor nincs töltésük) csak leadni tudnak elektront, azaz csak oxidálódni tudnak, így aztán vegyületeikben előfordulva vagy ionos formában mindig pozitívak lesznek. Ebből rögtön látszik, hogy az első egyenletben a vas fog oxidálódni, a klór pedig kizárásos alapon (meg amúgy is :)) redukálódni fog. Így aztán a vas lesz a redukálószer, hiszen az redukálja a klórt, a klór pedig az oxidálószer lesz, hiszen az oxidálja a vasat. A második egyenletben ugyanígy. Cu: oxidálódik, tehát redukálószer. AgNO3 redukálódik, tehát oxidálószer.

Hogy ki hányszorosan pozitív meg negatív a vegyületében, az részben leolvasható a periódusos rendszerről, részben meg kénytelen leszel megtanulni, mert nem mindenkinél egyértelmű első ránézésre, ráadásul többféle is lehet. A hetedik főcsoportra (így a klórra is) jellemző, hogy egyetlen elektront szükséges felvennie a telített vegyértékhéjhoz, így aztán tuti, hogy ő a vegyületeiben egyszeresen negatív lesz (Cl-). A réz legtöbbször (de nem mindig!) kétszeresen pozitív (Cu2+), az ezüst egyszeresen pozitív (Ag+), a vas pedig lehet kétszeresen vagy háromszorosan is pozitív (Fe2+, Fe3+). A képzett molekuláik vagy ionos vegyületeik (persze csak ha nem összetett ionokról van szó) meg összességében mindig semlegesek. Ezért kell az FeCl3-ban három Cl- egy Fe3+ mellé.

Oké, ezt sikerült most egy picit ömlesztve leírni, és sok mindent meg sem magyaráztam, de remélem azért valamennyire érthető, és tudtam segíteni.