Kémiában a konstitúciós képlet és a szerkezeti képlet között mi a különbség? Továbbá mi a különbség az izoméria és a sztereoizoméria között?

A konstitúciós képlet nagyon hasonlít a szerkezeti képlethez, csak az a különbség hogy a szerkezetiben nem lehet atomcsoportokat írni, hanem minden kötést ki kell rajzolni. Például a propán konst. képlete CH3-CH2-CH3, szerkezeti képlete pedig olyan hogy minden hidrogént külön kötéssel be kell rajzolni a szenekre.

Az sztereoizoméria az izomériák egyik fajtája, ami a térbeli izomériát jelenti. A konstitúciós izoméria nem egyenlő ezzel. Sztereoizoméria akkor fordul elő, ha két molekula mindenben megegyezik egymással, kivéve a térállásukban: ekkor ezek egymás tükörképei. Például vegyünk egy szénatomot, melyen van egy H, egy metil, egy etil és egy propil csoport. Ekkor ez a molekula királis lesz, ezért kétféle sztereoizomere van, pedig a királis szén konstitúciója ugyanaz: ugyanolyan csoportok kapcsolódnak hozzá. A konstitúciós izoméria azt jelenti, hogy a molekula egyes részeit/csoportjait máshova rajzolom. Például a bután egyik szénatomját lehasítom a végéről és a fennmaradó 3 szénatom közül a középsőre illesztem vissza. Ekkor az a metilcsoport amit átpakoltam, már nem a molekula végén lesz hanem a közepén, ezért más az atomok kapcsolódási sorrendje, ez konstitúciós izoméria. Sztereoizomériáról itt nincsen szó, mert az így keletkező molekula azonos a tükörképével.

Nem egészen. Az izomériák egy nagy csoportja a térizoméria, és ezen belül beszélünk geometriai- és sztereoizomériáról.

A geometriai izoméria az a cisz/transz izoméria, ezért kell hozzá csak 2 ligandum, kettőskötésűeknél fordul elő. A sztereoizoméria pedig az enantiomerek és diasztereomerek izomériája, tehát az a királis szénatomokhoz kötődik, ezért kell hozzájuk 4 ligandum.