1. A nagy kőzetbolygókat felsorolni? 2. Milyen mozgást végeznek a kőzet burkok? 3. Mi alapján különitjük el a kőzet burkokat? 4. Hol alakul ki óceán középnyi hátság és mélytengeri árok? 5. Milyen mozgásformák vannak?

Szia! A nagy kőzetbolygók 4-en vannak. A Merkúr, Vénusz, Föld, Mars. Ezek közül a Föld a legnagyobb, és ezért a legnagyobb sűrűségű is. (És mivel a gázbolygók, és a Nap is gázból áll, azoknál meg pláne sűrűbb, tehát kb. a Föld a legsűrűbb égitest az egész naprendszerben, esetleg a kisbolygók között lehet sűrűbb, ami nagy vastartalmű, de a nagybolygók közül, és a Napnál is a Föld a legsűrűbb: 5,5 g/cm^3) A kőzetburok kőzetlemezekből áll, és ezek vagy távolodnak egymástól: és itt alakulnak ki az óceán középi hátságok, és itt viszonylag gyenge földrengések és bazaltvulkánok a jellemzők, és mivel a bazalt az hígan folyós, ezért lapos pajzsvulkánok alakulnak ki itt, vagy közelednek egymáshoz: itt alakulnak ki a mélytengeri árkok, és nagy földrengések, és andezitvulkánok a jellemzők, amelyek az andezit sűrűn folyóssága miatt magas dómvulkánok, vagy pedig elcsúsznak egymás mellett, és itt nincsenek vulkánok, de itt is nagy földrengések szoktak lenni, mint pl. San Franciscoban a Szent András törésvonal miatt. Vannak óceáni és szárazföldi kőzetlemezek. A szárazföldinek 4 rétege van: üledékes, gránit, gabbró (bazaltttal egyenlő összetételű, csak nagy nyomáson máshogy kristályosodik), és a legalsó rétege egy durván kristályos réteg, ami a földköpeny legfelső szilárd része is egyben. (Ez már nem része a kéregnek, csak a kőzetburoknak, mert ugye a kéreg nem ugyanaz, mint a kőzetburok, és pont ez a különbség, hogy a kéreghez csak a felső 3 réteg tartozik hozzá, míg a kőzetburokhoz ez az alsó 4. is.) Az óceáni kőzetlemez is hasonló, csak ott kimarad a gránit, és van bazalt is, nem csak gabbró, mert sekélyebben még kisebb a nyomás: üledékes, bazalt, gabbró, és a durván kristályos legalsó réteg, ami a földköpeny legfelső szilárd részével egyenlő, és csak a kőzetburoknak része, a kéregnek itt sem. És ugye mivel a földköpeny anyaga olvadt bazalt, ezért a távolodó kőzetlemezeknél bazaltos óceáni kőzetlemezek jönnek létre, ezért vannak a hátságok óceánok közepén, közeledni viszont tudnak mind a 3 kombinációban: óceáni-óceánival, szárazföldi-szárazföldivel, és óceáni-szárazföldivel. Ha óceáni-óceánival ütközik, akkor a mélytengeri árkok mögött andezitvulkáni szigetívek jönnek létre pl. Mariana árok és Mariana szigetek, ha két szárazföldi, akkor ott vulkánosság nincs, "csak" gyűrt hegységek pl India-Ázsia ütközése -> Himalája. És ha óceáni-szárazföldivel ütközik, akkor gyűrthegység és andezitvulkánok is kialakulnak a szárazföldön, míg a tengerparthoz közel mélytengeri árkok is keletkeznek: pl. Andok. (Innen ered az andezit neve is.) Ha pedig "véletlenül" kontinens belsejében jön létre olyan törésvonal, amely mentén távolódó mozgás kezdődik pl. Kelet-Afrika, akkor a kontinens szét fog szakadni, és idővel itt is óceáni kőzetlemez jön majd létre, és Kelet-Afrika külön kontinenssé válik Afrika többi részétől. De pl. Arábia is így szakadt le Afrikáról, és a törésvonal a hátsága közepén a Vörös tenger fenekére került. Remélem érthető voltam, légyszi pontozz fel!

Annyit még, hogy az andezit abban különbözik a bazalttól, hogy sokkal több benne a szilícium-dioxid (SiO2) ami a tengerfenék üledékes kőzetekből álló rétegéből olvad ki, és keveredik hozzá az egyébként itt olvadt bazaltból álló földköpenyhez, és az óceáni kőzetlemez szintén bazaltos rétegének olvadékához. A gránitban meg még több a SiO2, így az általában nem is jut el a felszínig olyan sűrű, és a mélyben nagy nyomáson mélységi magmás kőzetként kristályosodik ki. De ha mégis felszínre tör, akkor riolit a neve, mert a felszínen csak a legköri nyomás az ami van, és az túl kicsi, hogy ugyanúgy kristályosodjon. Tehát a SiO2 tartalom szerint növekvő sorrendben a következők a kőzetek: bazalt (gabbró), andezit (diorit), riolit (gránit). a bazalt, andezit, riolit kiömlési kőzetek, vagyis légköri nyomáson kristályosodnak, míg ugyanezen összetételű magmák a mélyben nagy nyomáson mélységi magmás kőzetként nagyobb méretű kristályokat képeznek és akkor gabbró, diorit, gránit a nevük. Egyébként pedig a 4 kőzetbolygó csillagporból van, mert egy valaha felrobbant óriáscsillag (szupernóva) termelte meg a kőzeteket felépítő nehéz elemeket, és a naprendszer keletkezése előtt ez a porfelhő hozzákeveredett a naprendszer ősködéhez, amely csak hidrogénből és héliumból állt. Ha ez nem lett volna, akkor a 4 kőzetbolygó nem is létezne, csak a Jupitertől kifelé lennének gázbolygók, és természetesen mi sem léteznénk, mert mi is csillagporból vagyunk, hiszen mi sem csak hidrogénből és héliumból állunk. Így függnek ezek a dolgok össze. :)