Segítség! A tanú, bizsu, , odú, adó, vályú stb. szavakat milyen helyesírási alapelv szerint írjuk le?

23. Hosszú ú, ű van a legtöbb főnév végén: ágyú, borjú, faggyú, fiú, gyanú, háború, kátyú, koszorú, szú, tanú, varjú; betű, fésű, gyepű, gyűrű, gyűszű, mű, seprű; stb.

Vannak azonban olyan főneveink is, amelyeknek a végén az u, ü rövid: adu, alku, áru, bábu, batyu, daru, falu, gyalu, hamu, hindu, kapu, lapu, saru, satu, szaru, zsalu; bürü, eskü, menü, revü, ürü; stb. – Rövid u-val írjuk a becézett alakokat is: anyu, apu; Icu; stb.

24. A melléknevek végén mindig hosszú ú, ű van: domború, homorú, hosszú, savanyú, szomorú; gömbölyű, gyönyörű, könnyű, nagyszerű, szörnyű; stb. (Vö. 34.)

díszszemle meg gyászszertartás

összetett szó, ez miatt nem hosszú a mássalhangzó, hanem dupla: pl jegygyűrű

A "vályú" az hagyomány szerinti írásmód.

Mert az olyan szavakban, amikben "ly" van,

azokat hagyomány szerint írjuk "ly"-vel.

A "j" hangot nyelvtörténeti okokból kétféleképpen,

a "j" és "ly" betűkkel jelöljük, noha a ly-nal jelölt hang máta már kiszorult a nyelvhasználatból