Költők, írók életrajza röviden egyhelyen?

Arany János:

1817. március 2-án született a Bihar megyei Nagyszalontán (ma Romániához tartozik). Édesapja kevés földdel rendelkező földműves volt. A családban 10 gyerek született, de nyolc gyors egymásutánban meghalt, csak a legidősebb lány s a legfiatalabb fiú, János maradt életben.

1823-33-ig a nagyszalontai iskolában tanul.

1833 őszén a debreceni kollégiumba megy tanulni.

1834 tavaszán Kisújszállásra ment segédtanítónak, hogy pénzt gyűjtsön a további tanulmányokhoz.

1835 tavaszán visszatér Debrecenbe, a félbehagyott félévet még befejezte, de a következőt már nem.

1836-ban színésznek áll, de lelkiismeret-furdalás gyötri idős szülei miatt, ezért hazamegy.

1836-39 között a rektor helyettese a szalontai iskolában.

1840-ben másodjegyző lett, és még ebben az évben megházasodott, felesége: Ercsey Julianna. Két gyermekük születik: Juliska és László.

1845-ben írta az Elveszett alkotmány című vígeposzát, amely a Kisfaludy Társaság pályázatán díjat nyert.

1846 nyarán írta a Toldit szintén a Kisfaludy Társaság pályázatára.

1847: a Toldi sikere, Petőfi baratsága.

1848-49: Nép Barátja című lap egyik szerkesztője, rövid ideig nemzetőr, majd állami állást vállal.

1851-1860: a nagykőrösi református gimnázium tanára.

1860 őszén Pestre költözik a család. Folyóiratokat indít: Szépirodalmi Figyelő, Koszorú.

1865-ben az MTA titkára lesz.

1876-ban lemondott erről a tisztségről.

1877 nyarát a Margitszigeten töltötte, ekkor írta az Őszikék verseit.

1879-ben befejezte a harminc év óta készülő Toldi szerelmét.

1882. október 22-én hal meg Pesten.

Petőfi:

1. Szül.: Kiskőrös, 1823. Szülei: Petrovics István (mészáros mester), Hrúz Mária

2. Iskolái: Kecskemét, Aszód, Pest, Selmec, Pápa (Orlay, Jókai)

3. Közben katonának, majd színésznek áll, verseket ír (Sopron, Kecskemét)

4. 1844.: Debrecen–Pest. Vörösmarty támogatása: első verseskötetének kiadása,

Pesti Divatlap (segédszerkesztő)

5. 1844.: János vitéz (országos siker, népszerűség)

6. 1846-47.: Szendrey Júlia (házasság, egy gyermek)

7. Arany János (Toldi – barátság)

8. 1848.: Nemzeti dal, forradalmi versek, a forradalom egyik vezetője

9. Őrnagy Bem seregében

10. 1849.: Halála – Segesvár és Fejéregyháza között a csatatéren (máig viták és legendák tárgya)

Mikszáth:Felvidéken (Szklabonyán) született 1847-ben. Iskoláit a Felvidéken végzi.Pesten jogot tanul. Balassagyarmaton megyei szolgálatban áll. Itt ismeri meg a megyei életet, és itt veszi feleségül főnökének a lányát Mauks Ilonát titokban. Pestre költöznek, újságírással foglalkozik, de keresetéből nem tudja eltartani családját. Írásaira ekkor még senki sem figyel fel. 1878-ban meghívják Szegedre az ellenzéki Szegedi napló munkatársának. Szeged fordulópont az életében megírja novelláit, amit “Tót atyafiak (4 novella) és a Jó palócok (15 novella)” címen adta ki. Egyszerre népszerű író lesz, visszahívják Pestre, karrierje magasan ível felfelé. A Kisfaludy Társaság tagja lesz, országgyűlési képviselőnek választják, majd a Tudományos Akadémia soraiba is beválasszák.1910-ben negyven éves jubileumát ünnepelték, országos ünnepségek keretében. Itt azonban megfázik. Az ünnepet követő néhány nap alatt tüdőgyulladást kap és meghal.

Janus Pannonius:

- legnagyobb humanista költőnk

- latinul ír, de magyarnak tartja magát (Csezmiczei János)

- az itáliai humanista kultúra folytatója, a hazai hagyományok összegzője, újjáteremtője

- egyénivé teszi a kötelező sablont

- verseit fordításokból ismerjük

Balassi Bálint 1554-ben, Zólyom várában született, Felvidéken. Apja Balassi János, arisztokrata földesúr, édesanyja Sulyok Anna. Kitűnő nevelést kapott: Bornemissza Péter tanította, majd a nürnbergi egyetemen folytatta tanulmányait.

1569-ben édesapját hamis vádak alapján letartóztatták, ezért a család Lengyelországba menekült. Ekkor fordította szüleinek németről magyarra „az ő szerelmes szüleinek háborúságokban való vigasztalására” egy vallásos elmélkedést: A beteg lelkeknek való füves kertecské-t. Bár Balassi János formálisan elnyerte ugyan a király kegyelmét, de a bécsi udvar bizalmát visszaszerezni nem tudta. Balassi Bálint éppen emiatt a bécsi udvar hatására részt vett az Erdély elleni hadjáratban. Itt Báthory István, erdélyi fejedelem fogságába esett. Ám szívesen is maradt az erdélyi udvarban, majd Báthoryt Lengyelországba is követte.

Magyarországra hazatérve megismerkedett Ungnád Kristófné Losonczy Annával. Hozzá írta 1578-ban az Anna-verseket, amelyek őt az első magyar lírikussá formálták.

1579 nyarán 50 lóval járó hadnagyságot vállalt Egerben.

1584 karácsonyán érdekházasságot kötött zilált anyagi ügyei miatt unokatestvérével, Dobó Krisztinával és hozományként elfoglalta Sárospatak várát. Ám házasságát érvénytelenítették. Időközben megözvegyült Losonczy Anna, új reményeket ébresztve a szerelmes költő szívében: elkezdte írni Júlia-verseit. A tatárok elleni hadjárat hírére 1589-ben Lengyelországba bujdosott. A hadjárat elmaradt, de Wesselényi Ferencnél Balassi megismerkedett Szárkándy Annával, akihez a Célia-verseket írta.

1591-ben tért haza Magyarországra, ahol részt vett a 15 éves háborúban. 1594-ben Esztergom váránál a törökök elleni ostrom alatt megsebesült és sérüléseibe belehalt.

1879-ben a Balassi-kódexben közzétették verseit: a szerelmes, a vitézi és az istenes verseit.

Jókai

Magyarországon, Komáromban született. Édesapja József az ősi Jókay család Ásva ágának leszármazottja, édesanyja a nemesi Pulayok sarja.

Jókai Mór gyermekként félénk és érzékeny fiú volt. 10 éves koráig magántanuló volt otthon, mikor is Pozsonyba küldték, majd Pápára az ottani Református kollégiumba, hogy befejezze tanulmányait. Itt találkozott először Petőfi Sándorral, Kozma Sándorral, és más, később híressé vált zseniális fiatalemberrel.

Jókai Mór 12 évesen veszítette el édesapját, minek után a családja ügyvédi pályára terelte, hogy édesapja nyomdokaiba lépjen. Jókai Mór kitartóan és lelkiismeretesen végezte iskoláit. Kecskeméten tanult jogot, minek befejeztével Asztalos István komáromi ügyvédnél volt patvarián egy éven keresztül.

Kölcsey Ferenc élete (1790-1838):

Sződemeteren született középnemesi családban.1796-ban meghal édesapja, majd 1801.ben édesanyja is. nagybátya neveli 3 fiútestvérével együtt. A debreceni református kollégiumba jár 18 éves koráig. Gyermekkorában himlő következtében a bal szemére megvakul.

1803.tól ír verseket, Kazinczyval 1805.ben ismerkedik meg barátok lesznek. Mindketten az ún. “fentebb stíl” képviselői lesznek. Gondolkodó típusú, filozófiai műveket tanulmányoz. Megtanul: görögül, latinul, németül és franciául. Pestre megy jogot tanulni. Joggyakornok, majd ügyvédi vizsgát tesz. 1815-ben Lasztócra megy és Szemere Pál nevű barátjához. Itt írják meg közösen a Felelet Mondolatra című gúnyiratot.

1815-1817 között Csokonairól, Berzsenyiről elmarasztaló kritikákat ír.

1817-ben ízlésbeli és politikai nézetkülönbségek miatt megszakad barátsága Kazinczyval.

1832-től országgyűlési képviselő Szatmár-megyében, ekkor kezdi írni az Országgyűlési naplót.

1834-ben megjelennek országgyűlési beszédei: A szatmári adózó nép állapotáról (a közteherviselés, a nemesség megadóztatásának kísérlete a témája.) Az örökös megváltás ügyében című mű melynek témája: örökváltság, a jobbágyfelszabadítás.

1835-ben lemond, az országgyűlési képviselőségéről (Búcsú az Országos Rendektől). Kossuth Lajos és Wesselényi Miklós letartóztatása után elvállalja a védelmüket, 1838-ban hivatalos útján megfázik, és augusztus 24.-én meghal.

Vörösmarty élete:

Egy Fejér megyei kis faluban született az akkori Puszta-nyéken 1800 december 1-én, egy elszegényedett nemesi családba. Édesapja gazdatisztként 15 éven át irányította Nádasy Mihály gróf nyéki uradalmát. A család mindig anyagi gondokkal küszködött. Ennek oka főleg kilenc gyermekük felnevelése volt. Hét éves korában apja beadta a lakásuktól nem messze lévő helvét hitű (evangélikus) iskolába. A gimnázium öt osztályát 1811 novemberétől 1816 júliusáig a ciszterciák székesfehérvári iskolájában végezte el. 1816 novemberében Pestre került a piarista gimnázium hatodik osztályába poetica classisba. A családot súlyos anyagi válságba sodorta az édesapja halála (1817). Ekkor a Perczel családhoz kerül tanítóként, és elvégezte az egyetemen a két éves filozófiai tanfolyamot. Később a Börzsönybe költözik a Perczel családdal. Ebben az időszakban magánúton végezte el az egyetem jogi szakát. 1816 és 1825 között több lírai verset írt.

1821-22 kezdődött az a tiszta és reménytelen szerelem, mely Perczel Adél (Etelka) iránt lobbant fel. Áthidalhatatlan volt közöttük a társadalmi különbség. 1822-ben Görbőre ment Csehfalvy Ferenchez joggyakorlatra. Ügyvédi pályára készült. Itt került kapcsolatba a nemesi vármegyék Habsburg-ellenes mozgalmakkal. 1820 december 20-án letette az ügyvédi vizsgát.

1825 augusztusában a Zalán futása című művének nagy sikere lett és ez arra az elhatározásra juttatta, hogy az irodalomból éljen. 1827 a szegénység ideje lett, de barátai segítségére siettek és megszerezték neki a Tudományos Gyűjtemény című folyóirat és szépirodalmi melléklapja, a Koszorú, szerkesztői állását. Irodalmi szerepét politikai nézetek is kezdték gyarapítani.

Az 1832-36-os országgyűlés felosztatása alkalmából írta a Szózatot. Az alig húsz éves Csajághy Laura iránt gyúlt fel benne a szerelem lángja. Később feleségül is vette. A ’40-es évek végétől már kevesebbet írt. Elveiben elfogadta a vértelen márciusi forradalom vívmányait. A világosi katasztrófa testileg-lelkileg összetörte. Életének utolsó öt éve lassú haldoklás volt.

Kiemelkedő műve a Vén czigány. Betegsége 1853 őszére komolyabbra fordult, és 1855 november 19-én meghalt.

Radnóti

Radnóti Miklós (1909-1944) költő, műfordító, a magyar antifasiszta líra kiemelkedő művelője. 1909. május 5-én született Budapesten, polgári család gyermekeként. Anyját születésekor, apját pedig tizenkét évesen vesztette el. Ezt követően gazdag anyai nagybátyja nevelte. Az elemit és a középiskolát Budapesten végezte, majd a csehszlovákiai Liberecben textiltechnikai főiskolán tanult. 1930-ban beiratkozott a szegedi egyetem magyar-francia szakára. A haladó baloldali mozgalmakkal már az 1920-as évek végén kapcsolatba került. Bekapcsolódott a szegedi fiatalok falukutató munkájába, s kapcsolatban volt az illegális kommunista pártszervezettel is. Később ledoktorált, disszertációja Kaffka Margit művészi fejlődése címmel jelent meg. Ekkor írásaiból, fordításaiból, tanításból élt. 1937-ben irodalmi munkásságának elismeréseként Baumgarten-díjat kapott. Párizsi útjain a modern irodalommal és művészettel ismerkedett meg. Figyelte a spanyol szabadságharc eseményeit, részt vett az FKP mellette szervezett akciójában is. A magyarországi fasizmus térhódítása azonban egyre nehezebbé tette életét. 1940-től kezdve kisebb megszakításokkal munkaszolgálatos volt. 1944-ben a szerbiai Borba hurcolták, majd a menekülő hitleristák kegyetlen erőltetett menetben vitték Németország felé. Az agyongyötört költőt a győri Abda határában, valószínűleg 1944. november 9-én agyonlőtték. Amikor holttestét exhumálták, viharkabátja zsebében találták meg az utolsó, halála előtt írt verseit tartalmazó füzetet (Bori notesz).

Kissé megkésve, de elküldöm neked Kölcseyt:

Kölcsey Ferenc Sződemeteren, 1790. augusztus 8-án látta meg a napvilágot. Fő művét, a Himnuszt Szatmárcsekén írta, 1823. január 22-én, keletkezési időpontját ma a Magyar Kultúra Napjaként tiszteljük. (Zenéjét Erkel Ferenc szerezte, 1844-ben.) Himnusza spontán módon vált a magyarság legfőbb nemzeti költeményévé, előtte egyházi népénekek töltötték be a nemzeti ének szerepét, mint a katolikus magyarság néphimnusza, a Boldogasszony anyánk, a Szűzanyához, a magyarok védőszentjéhez fohászkodó ének vagy a református magyarságé, a Tebenned bíztunk eleitől fogva kezdetű zsoltár.

Kölcsey a reformkornak nemcsak költője, de elveihez hű államférfija is volt, akinek szent volt a nemzet fogalma, a nemzeti függetlenség, a nemzeti egység és a magyar nyelv óvása.

Életművének utolsó nagy alkotása a Parainesis Kölcsey Kálmánhoz, melyben a „rény” (erény) útjait kívánja megmutatni árván maradt unokaöccsének. (A „rény” Kölcsey nyelvújítási szava.) E végakaratszerű művében az erkölcsös ember követelményeit fogalmazza meg a fiúnak. „Egész életedet meghatározott elv szerint intézni, sohasem tenni mást, mint amit az erkölcsiség megkíván!” Tehát: „Szeresd az Istenséget!, Szeresd az emberiséget!, Szeresd a hazát!, Törekedjél ismeretekre! Meleg szeretettel függj a hon nyelvén!”

Ahogy Kölcsey saját magáról is vallotta: „Hazámat, nemzetemet mindig lángolva szerettem; magyar lenni büszkeségem volt, lesz örökre. Még akkor is, midőn a nemzet ellen kínosan panaszkodom.”

Szatmárcsekén hunyt el, 1838. augusztus 23-án. Tanács

Hogyha pályád ellenébe

Küzd az álnok vad gőgjébe,

S tőrt hány minden lépteden;

S nincs, ki nyújtson hív oltalmat

Vészhozó ösvényeden:

Menj! s temesd el bús fájdalmad

Hol reád vár szent magány;

S vonj korlátot álmaidból,

S alkoss ideáljaidból

Szebb világot alkonyán.

(Cseke, 1824. február)

Huszt

Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék;

Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.

Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott

Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.

És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán?

Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?

Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;

Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!

(Cseke, 1831. december 29.)

Már biztos régen nem aktuális, de elküldöm neked a saját blogomat: majdnem minden magyar költő megtalálható benne fél oldalon összefoglalva, pár verssel.

[link]

[link]

Ez lett az új linkcím, ha még valakit érdekel.