Egri csillagok: 1. Mit jelent a regény címe? 2. Miért áldozza fel magát Bálint pap, és miért nem engei meg ezt Gergelynek?

2./

Nem Bálint pap áldozza fel magát, hanem Gábor pap, amikor Gergellyel együtt kitervelik és elő is készítik a szultán felrobbantását.

A szultán serege másnap reggel érkezik a város közelébe, akkor már Gábor pap egyedül megy, hajnalban indul, Gergelyt a házban hagyja, búcsúlevelet ír neki.

Azért indul egyedül a merénylet helyszínére, mert jól tudja, hogy veszélyes vállalkozás, amire készül.

Balesetveszélyes is, hiszen ő végzi a robbantást, de ha rátalálnak, biztos halál vár rá, ha túlélné a detonációt.

Azért áldozza fel magát, illetve vállalja a halált, hogy megölje a szultánt. Azt reméli ezzel, hogy az uralkodó halála megállítaná a további török hódítást az országban, a további csatákat, harcokat, a lakosság lemészárlását, a falvak felégetését.

Tehát az életveszély miatt nem engedi Gergelynek, hogy vele tartson, hiszen kis kora óta nevelte, tanította, fiaként szerette őt.

3./

A szultán hatalmas sereggel érkezik Magyarországra. Különféle csapatokból áll a sereg, más-más nemzetiséghez tartozó katonák is vannak szép számmal a törökön kívül: tatárok, perzsák, egyiptomiak, arabok, "mindenféle kevert nép", ahogy Tulipán bemutatja őket Gergelynek.

Sokféleségük a legmeghatározóbb: vannak gyalogosok, lovasok, janicsárok, teherhordók, a tábor felverésével foglalkozó csoportok, lovászok, a lovak, tevék gondozói, zsoldoskatonák, tábori rendőrök, akik a hadipénztárra vigyáznak.

A szultán előtt közvetlenül "kerengő dervisek" forognak, pörögnek lóháton, egész útján végig, Konstantinápolytól Budáig. /dervis: vezeklő pap/

A szultán körül, és utána több száz csörgős, dobos, trombitás, fülsiketítő zenét játszanak.

A török seregről elmondható, hogy nagyon változatos, színes, ruhákba öltözött népségről van szó, más a fegyverzetük a szpáhiknak, lovaskatonáknak, lófarkas zászlókkal vonulnak, más a janicsároknak, akiket az elrabolt gyerekekből neveltek kitűnő katonákká.

A sereg végén pedig mindenféle szedett-vedett sokaság vonul,kötéltáncosok, szemfényvesztők, kuruzslók, kereskedők.

Sok vízhordó követi őket, a kb. 500 tevén hatalmas tömlők vannak, azokban szállítják a vizet.

Legvégül cigányok, kutyák, akik a sereg hulladékából élnek.4./

A névtelen hősök azok a civil emberek lehettek, akik részt vettek a harcokban, életüket áldozták a hazájukért, de még a nevüket sem jegyezték fel.