A kőszívű ember fiai -ról kell olvasónaplót írni . Segít valaki? (BŐVEBBEN LENN! )

Keress neten egy rövidítettet és kész!

Ne várd, hogy valaki leírja neked pontról pontra a full sztorit.

Szia !

1./ Helyszínek:

Nemesdomb, a Baradlay birtok

Oroszország, Szentpétervár, cári udvar, orosz táj, a Dnyeper folyó

Paplak, megyegyűlés

Bécs, az osztrák főváros: itt a Plankenhorst palota, Richárd és Jenő szálláshelyei, bécsi utcák a forradalom idején, zárda

Kárpátok hegyei, útban Bécsből haza, Magyarországra

A szabadságharc helyszínei az ország különböző területein, Királyerdő, malom, Buda, budai vár, Lánchíd és környéke,

Kórház, árvaház

Körös sziget

Hadbíróság Bécsben, börtön

Szívesen !

1./ ponthoz a kivel mi történt, tulajdonképpen a tartalom, fejezetek szerint, végig menve a helyszíneken.

Nem tudom, ez milyen terjedelemben kell, mennyire részletesen ? Megtalálod, ha beírod a Google.hu keresőbe: "A kőszívű ember fiai olvasónapló" kérdésre az elsőnek feljövő válasz szerintem jó ! Ebből megírható a kérdésre a válasz.

2. A főbb szereplők életútja:

A regény főszereplői, Jókaira jellemzően vagy csak jók, vagy csak rosszak, úgy is mondhatjuk, hogy vagy angyalok, vagy ördögök.

E szerint a csoportosításuk:

Jók:

Baradlayné: lejegyzi férje végakaratát, de megfogadja, hogy az ellenkezőjét teszi mindannak, amit a haldokló megparancsolt. Haladó gondolkodású, a haza függetlenségéért folytatott szabadságharc mellé áll, és fiaitól is ezt várja.

Meggyőzi Richárdot, majd Jenőt is, hogy hazatérjenek.

A családi birtokon kórházat rendez be, sebesülteket ápol.

A megtorláskor éppen azt a fiát veszíti el, Jenőt, akit a legjobban szeretett, óvott a harcoktól is. Ez a "kőszívű ember" bosszúja, mindazért, amit akarata ellenére tett.

Ödön: megyei tisztségviselő, a szabadságharcban tevékenyen is részt vesz. Odahagyva családját, kormánybiztosi teendőket lát el, a nemzeti hadsereg ellátásáért felelős tiszt. A megtorlás elől nem menekül el, de a végzetes névcsere miatt öccse, Jenő megy helyette a bírák elé, és hal hősi halált, vállalva az ellene felhozott "vádakat".

Richárd: a császári testőrség huszártisztje, anyja hívására, esküjét megszegve a magyar szabadság ügye mellé áll, és a Kárpátokon keresztül, életveszélyben hazatér. A szabadságharc nagy csatáiban résztvesz, Palviczot becsületes párbajban megöli. Szavát adja, hogy eltitkolt gyermekét felkutatja, és felneveli. Ígéretét be is váltja.

A bukás után rá is halál vár, de Alfonsine kifejezett kérése ellenére végül Haynautól kegyelmet kap, a "fejfájások éjszakáján".

Editet megtalálja a Plankenhorst házban és magával viszi, összeházasodnak, együtt nevelik Palvicz Károlykát.

Jenő: mindkét szülő kedvenc gyermeke, anyja megóvja az álságos Alfonsine szerelmétől, kimenti Bécsből és maga mellett tartja a vészterhes hónapokban. Jelleme a regény végére "magasodik" testvérei fölé, amikor önként vállalt halálával feláldozza magát, így bátyja, Ödön felesége és gyermekei körében maradhat és megmenekül a megtorlástól.

Lánghy Aranka, Ödön szerelme, majd felesége: a szegény pap leánya, hűségesen várja haza szerelmét Oroszországból, később méltó társa Ödönnek, jó feleség és anya.

Liedenwall Edit Richárd szerelme, majd felesége: A Plankenhorst hölgyek szegény rokona, akit minden eszközzel vissza akarnak tartani Richárddal való házasságától, hogy a hozományt Alfonsine szerezhesse meg. Bátran, talpraesetten viselkedik, kihallgatja a kémkedők párbeszédét és megszökik a zárdafőnöknőtől, hogy szerelmét értesítse, szökésében segítségére legyen.Az üzenet megváltoztatásával Palviczékat is félrevezeti. Minden ármány ellenére egymásra találnak Richárddal, a hozományt is megkapja.

Ramiroff Leonin, Ödön orosz barátja: együtt indulnak a szinte járhatatlan utakon, a nagy télben, hidegben Magyarországra. Védelmezik egymást a farkasok elől való menekülésben, majd Leonin a Dnyeper folyó jeges vizéből is kimenti barátját.

Később még egyszer találkoznak, a szabadságharc idején. Leonin orosz tisztként harcol a magyarok ellen, de barátjának életét még egyszer megmenti. Úgy, hogy foglyul ejti őt, s így megóvja attól, hogy Ridegváry "karjaiba" fusson, ami a biztos halált jelentené számára.

Pál úr, Richárd tisztiszolgája. idős, tapasztalt katona, aki tanácsaival is támogatja, ellátja "gazdáját", szinte fiaként tekint rá.

A Királyerdőben, a Palvicz Ottóval folytatott párbaj után a zűrzavarban önfeláldozásával megmenti Richárd életét. Ráveti magát a sebesülten földön fekvő Richárdra, és saját testével fogja fel a sérüléseket.

Rosszak:

Baradlay Kazimír: apa, konzervatív gondolkodású, "A Föld ne mozogjon, hanem álljon" ahogy végrendeletében fogalmaz, a haladás ellenzője, fiait is ebben a szellemben nevelné.

Ridegváry Bence: B. Kazimír barátja, hasonlóan gondolkodó megyei tisztségviselő, a végrendelet szerint el kellene vennie feleségül az özvegyet. Nem valósul meg, ezért mindenhol a Baradlay család ellenében cselekszik, méltó társa ebben Plankenhorst Alfonsine.

Plankenhorst Antoinette: Alfonsine anyja, báróné, kétkulacsos politikát folytatnak lányával együtt. Látszatra a forradalmárok mellé állnak, valójában kémkednek a császáriaknak, összekötőjük az apácafőnöknő.

Plankenhorst Alfonsine: csak az érdek irányítja mindenben, szerelmet hazudik Jenőnek, valódi szerelme azonban Palvicz őrnagy, bár őt is rászedi, gyermekét még az apa elől is eltitkolja. A szabadságharcban való részvételük miatt kémkedik a Baradlayak után, majd megtudva, hogy Richárd megölte szerelmét, Palviczot a halálukat akarja. A Hadbíróságon is közbenjár kivégzésük miatt.

Soror Remighia apácafőnöknő: a zárda és a Plankenhorst ház között közvetít, híreket hoz-visz, kémkedik.

Akik sem egyik, sem másik csoportba nem sorolhatók:

Palvicz Ottó őrnagy, császári tiszt

Tallérossy Zebulon magyar nemes

Csoportosíthatók a szereplők még, mint párok:

Baradlay Kazimír - Márie a felesége

Ödön - Aranka

Richárd - Edit

Jenő - Alfonsine

/Alfonsine valódi szerelme, eltitkolt gyermekének apja, Palvicz Ottó/

3./

A regény alapkonfliktusát a Baradlay házaspár, Kazimír és Marie között fennálló alapvető különbség adja, ami gondolkodásukat, világlátásukat, politikai nézeteiket illeti.

Emiatt gyermekeiket is másképpen nevelnék, illetve jövőjüket, foglalkozásukat, hivatásukat, a hazához való viszonyukat mindketten másképp képzelik el.

Már idéztem, B. Kazimír szavait: " A Föld pedig ne mozogjon, hanem álljon, s ha az egész Föld elindul is, ez a darab föld, a mi földünk ne menjen vele."

Konzerválni kívánja, változtatások nélkül fenntartani a maradi, elavult társadalmi rendet, minden újnak, haladónak az ellensége.

Vele szemben felesége megérzi, megérti a reformkor üzenetét, a változások, a polgári átalakulás szükségességét.

S ezzel együtt az osztrák császárságtól való elszakadást, az ország függetlenségének kivívását elengedhetetlenül fontosnak tartja.

Miután Baradlayné a túlélő házastárs, egy eltökélt, erős asszony, hiába a férj végrendelete, a jövőre vonatkozó parancsa, az özvegy a maga belátása szerint cselekszik.

Ellentmond férje akaratának, s fiait a haladás irányába vezeti, elvárja tőlük, hogy mint az ország gazdag főurai, a hazájuk érdekében cselekedjenek, harcoljanak.