Mik a válaszok az alábbi kérdésekre Babits: Mint különös hírmondó. Című versével kapcsolatban?

1. A vers keletkezésének ideológiai háttere:

Fasizálódás Magyarországon

A költő magánya

Prófétai küldetés

2. A vers címének értelmezése:

Szokatlan nyelvtani szerkezet

Hasonlító alárendel összetett mondat mellékmondata!

Három pont miért van a cím végén?

Érelmezd a szót: hírmondó

( gyalogos, pásztorbotos alak jut eszedbe róla , vagy ki? )

Hírmondó a XX. században ? ( rádió, telefon , autók, gépfegyverek világában? ) Mit jelez előre a jelző? „ ( különös”)

3. Téma:

A világnak / történelemnek hátat fordító ember a természet örökérvényű szabályait csodálja.

( látszólag- köznapi téma)

(az élet harmonikus rendje születés-halál örökké érvényes , törvényes rend),

"Óh, szent Ritmus, örök szerelem nagy ritmusa, évek ritmusa, Isten versének ritmusa – mily kicsi minden emberi történés!"

4. Bevezető sorok/ vershelyzet

első sor : paradoxon –hírmondó ,aki semmi hírt nem tud

"különös-" aki elmenekült a „ messze hegy „ tetejére

aki abban különbözik a hétköznapi hírhozóktól, hogy nem a szenzáció érdekli, hanem?

5. Szerkezete:

A hasonlat főmondata a 7. versszakban található: „úgy vagyok én is nagy hír tudója”( úgy, "mint különös hírmondó.")

1-6 szakaszban a hírmondó alakját az jellemzi. ( hasonlító mellékmondat – lírai én önmagát hasonlítja össze a hétköznapi újságokban megjelenő hírek leíróival) )

7. versszak eleje a hasonlat kiegészítése a főmondattal

7-10. versszak: A különös hírmondót nem érdekli a napi politika , „mit bánom a híreket én? Forrong a világ”

A lírai ént, a vers beszélőjét a lényegi kérdések izgatják. ( a természet körforgása, állandó megújulása)

A vers 10 versszakból áll, de egyetlen mondatból.

6. Alapgondolat:

lírai én - próféta, ( Eszünkbe jut egyéb profetikus verse is, pl. Jónás?)

Milyen nagy hírt hoz az emberek tudomására?az igazságot, amit mindenki tud , még a „ bölcs növények és jámbor állatok „ is.

Mit sugall a hír? ( természet rendje)

Mit tart jelentősebb dolognak : a természet körforgását, vagy az emberek cselekedeteit?

Milyen emberi tettekre tesz utalást a vers? („nem nyughat, elrontja a jót is,”)

7. Babits képalkotása:

(csak gondolatébresztésül néhány ötlet)

lényegi kérdés kifejtéséhez metaforát( "Isten versének ritmusa") használ, ezzel a tömörített képpel jeleníti meg a különös hírmondót,

(mintha az antik istenek egyikeként jönne a Földre, misztikus alak

hasonlatok ( a vers egésze, de ezen belül is ) – miért alkalmazza?

jelzők:

Ellentétek:

Pl. divatjamúlt eszközökkel (" a hírnök föláll, veszi botját, s megindul" ) kiáltja világgá a hírt, ami nem érdemes rá.

Mi a hír?

Az „ ősz van „ többet is jelent elsődleges jelentésénél?

Miért nem értelmetlen hír?

Reagálnak –e rá az emberek? Milyen üzenete lehet ennek?

8. Versforma-versritmus:

Olvasd fel hangosan a verset, próbáld ritmizálni. Időmértékesnek vagy ütemhangsúlyosnak érzed-e? Keress hexameterre példát.

Az egyetlen hosszú mondat lassítja avagy felpörgeti a vers rimusát?

Milyen eszközökkel fejezi ki a lírai én a belső feszültségét?

Mintha- belső monológ ,

Mintha próza,

mintha prédikáció,

példázat,

áthajlások

9. A vers helye a költő művei között

(Babits költészete a harmincas években)

10. Vizsgálhatod még:

a költő szóhasználatát.

A szóképek, alakzatok szerepét,

Milyennek érzed a mű hangulatát? Stb...

Mint különös hírmondó... (1930.):

A fölütés paradoxona a vers egészében értelmeződik, s határozza meg Babits a próféta, a hírmondó feladatát. A civilizáció embere a második világ, a technokrácia és haszonelvűség közegében a nóvum utáni futás közben elfeledkezik a polgári világon túllépő, nem változó törvényekről. A három alappillér a szellem, a szerelem és a természet perspektivikusan reményt adó körforgása, mely hozzásegít, hogy túllássunk a mán. Nem véletlenül ragadja ki és teszi nyomatékossá a határozott névelő használatával József Attila a szellem és a szerelem kifejezéseket ‘Ars poetica’ című költeményében.

Mint különös hírmondó… (1930)

- dőlt betűkkel szedett vers; Babits Őszi misszió címmel olvassa fel a Kisfaludy-társaságban

- létösszegző vers, költői-erkölcsi magatartásának vezérfonala

- Babits összesűríti az emberi létről való eszmélkedéseit

- egyetlen hatalmas, 10 strófás mondat

- főmondat a 7. versszak elején: „úgy vagyok én is, nagy hír tudója”

- első hét versszak lírai önjellemzés hasonlító mellékmondatokkal

- indítás paradoxonnal: „hírmondó, ki nem tud semmi újságot”

- hírmondó attól „különös”, hogy nem foglalkozik a napi hírekkel, csak lényegi kérdésekkel

- próféta emelkedettségének ábrázolása természeti, vizuális és akusztikus elemekkel

- művészi magatartás elve: csak az egyetemes jelenségekre figyel

- a hírmondó-próféta nagy felfedezése a „szent Ritmus”, a természet örök körforgása

- forma: szabad, hexameter-szerű, rímtelen, négysoros versszakok