Mondatelemzés. Hogyan elemezzem a mondatot?

A minden csínyre hajlandó fiúk nem úgy, ahogy van az alany, az legfeljebb az alanyi rész. Az alany maga egy szó: fiúk, a többi annak a jelzője jelzős szerkezetben. Tehát hajlandó: minőségjelző, csínyre: vonzat, vagyis állandó határozó, a minden nem nagyon egyértelmű, de talán mennyiségjelző.

Nagyszerű és veszedelmes: mindkettő minőségjelző, bosszantására inkább célhatározó, milyen céllal, nem milyen okból, és a szomszédoknak a bosszantására: birtokos jelző, bár a bosszantást nem lehet birtokolni.

2. mondat: állítmány stimmel, alany csak az uralkodó, a perzsa már az alany jelzője (egy mondatrész leggyakrabban egy szó, kivéve a névutósokat)Itt van pont egy példa: hadjárata előtt: együtt időhatározó

Kit küldött? követeket - ez a tárgy. Hova? városokba - helyhatározó. Milyen városokba? görög - minőségjelző. És a mindenféle is.

Nagyon régen elemeztem már mondatot, szóval várj másik választ is, de szerintem:

1. mondat:

eszeltek ki: állítmány

fiúk: alany

tréfát: tárgy

nagyszerű: minőségjelző

veszedelmes (tréfát): minőségjelző

bosszantására: okhatározó

szomszédok: birtokosjelző

hajlandó: minőségjelző

minden csínyre: határozó, csak azt nem tudom, milyen :)

2. mondta:

küldött: állítmány

Xerxész: alany

perzsa uralkodó: minőségjelző

követeket: tárgy

városokba: helyhatározó:

görög: minőségjelző

különféle: minőségjelző

előtt: időhatározó

hadjárata: birtokosjelző

indított: minőségjelző

szárazföld ellen: passz, bár én lehet célhatározónak venném

görög: minőségjelző

Az első mondatbeli bosszantására mindenképpen célhatározó, hiszen a két cselekvés (a tréfa kieszelése és a szomszéd bosszankodása) közül a bosszankodás történik később, arra irányul a tréfa.

Szerintem a második mondatban a "szárazföld ellen" inkább állandó határozó (hadjáratot indít vmi/vki ellen).