Milyen személyes véleményt lehet írni egy verselemzéshez vagy valamilyen esszéhez?

Szia !

A múltkoriban olvastam a Google keresőben, hogyan kell verset elemezni, annak kapcsán, hogy szintén kérdezte valaki.

Ott "érdekes" megállapításokra bukkantam, hogy tudniillik a verseket saját vélemény nyilvánítása, érzelmek nélkül, szinte hideg fejjel, szárazon, mintha bonckéssel tennénk, kell elemezni.

Ezen meglepődtem, én ezt nem így tanultam, persze régen.

Ezért örülök, hogy a Te tanárod nem ezt a verselemzést várja Tőletek !

Mert az ember éppen azért olvas verseket, bármilyen irodalmi alkotást, néz festményeket, szobrokat, jó filmeket is persze, mert azt várja tőlük, hogy hassanak rá.

Hogy megmozgassák a fantáziánkat, gondolkodásra, gondolatokra késztessenek, érzelmeket váltsanak ki belőlünk, ezzel együtt pedig szórakoztassanak.

Az iskolában kötelező irodalom van, versek, regények, amelyek, ha tetszenek, ha nem, foglalkozni kell vele.

Ezek az általános műveltség részét képező alkotások, mert az egyetemes művészet részei, akár magyar, akár világirodalmi alkotásokról van szó.

De abba is hagyom a "hegyi beszédet", s inkább a kérdésedre próbálok koncentrálni.

Többször olvasd el a verset ! Próbálj elmélyülni, arra gondolni, mit érezhetett a költő, amikor írta ?

Milyen korszakában, életének esetleg fájdalmas, gondokkal terhes, boldogtalan szakaszában születhetett a költemény, milyen érzelmeket kellett átélnie, hogy ilyen gondolatok fogalmazódtak meg benne? Ne csak a rosszról, a szomorúról, az örömteliekről is ejtsünk szót azért.

Ha idáig el tudsz jutni, akkor belőled is kivált érzelmeket a vers, meg tudod érteni, miért fogalmazott így vagy úgy, el tudod dönteni, Te mit élnél át hasonló helyzetben ?

Akkor mindjárt véleményed is lesz, azért tetszik a vers, mert melankolikus hangulatú, érezhető mögötte a fájdalom, a szomorúság, a csalódottság, a keserűség, vagy épp a boldogság, az öröm, az elégedettség. Az emlékek felidézése kapcsán Neked is juthatnak eszedbe Veled történt hasonló emlékek, érzések, amiért megszereted, megérted, elfogadod, magadénak érzed az ő sorait, mondatait.

A versek általában azért ragadják meg az olvasót, mert, persze csak akkor, ha jók, helyettünk is meg tudják fogalmazni gondolatainkat. Azért lesz valakiből jó író, költő, mert rávilágít olyan dolgokra, amelyeket észre sem veszünk, nem érzékelünk, átsiklunk felettük, pedig fontosak, lényegesek, az emberi értékeinket növelik, ha foglalkozunk velük, ha felfigyelünk rájuk, ha átéljük őket. Az írók, költők helyettünk mondanak ki igazságokat.

Nem a mindennapi, az átlagos rálátás szintjén, hanem egy magasabb szinten, egy kiválóbb, kiválogatottabb elme szintjén.

Így tanítanak, nevelnek bennünket, vigasztalnak, ha kell, biztatnak, ha szükségünk van rá, segítenek átvészelni veszteségeinket, fájdalmainkat, az ő fájdalmuk leírásán keresztül jobban megérjük, megéljük ezeket.

Nem lehet általánosítani !

Nincs "kaptafa", amit rá lehetne húzni minden vers elemzésére, mert mindegyik más.

Tanácsolom, olvass sokat, sok-sok verset és megszereted őket, általuk gazdagodsz érzelmekben és lélekben is.

Kicsit hosszúra sikerült a mondanivalóm, mint mindig, gondolatok voltak a kérdéseddel kapcsolatban.