Földrajzban segítség?

Szia! Valami hasonlóról kellene írnod?:

II. világháború után Közép-Európa romokban hevert. A nagyvárosok többsége újjáépítésre szorult. Az ipari és mezőgazdasági termelés visszaesett. A korábbi országhatárok sok esetben módosultak. Pl. a trianoni békeszerződésben (1920) megállapított és elfogadott határokat a győztes hatalmak érdekeinek megfelelően húzták meg. A Szovjetunió pedig a II. világháború után a nyugati szomszédai rovására terjeszkedett. Németország határait a vesztes háború nyomán a jaltai és a potsdami konferencián jelölték ki. A győztes hatalmak felosztották területét, megalakult az NSZK (Német Szövetségi Köztársaság) és az NDK (Német Demokratikus Köztársaság). Az ország elveszítette keleti területeit, s ugyanakkor 10 millió menekült és kitelepített németet kellett befogadnia Kelet- és Közép-Európa országaiból.

Lengyelország határai nyugat felé tolódtak. Tengerparti szakasza megnövekedett. Délen a területéhez csatolták Sziléziát. Lakosságszáma jelentősen csökkent a háborús áldozatok és a kitelepítések miatt. Sokan kivándoroltak Amerikába, Ausztráliába. Lengyelország keleti tájai, hasonlóan a balti államokhoz és a Kárpátaljához, a Szovjetunió részeivé váltak.

Csehországot és Szlovákiát az I. világháborút követően kapcsolták össze. 1945 után a német és a magyar nemzetiségű lakosságot jórészt kitelepítették.

Románia területe és népességszáma az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződés után kétszeresére növekedett. Erdély, Moldova, Bukovina és Észak-Dobrudzsa az ország része lett. Akkoriban a nemzetiségek a lakosság 25%-át tették ki. A szocialista időszak alatt alapvető jogokkal csak a román anyanyelvű lakosság rendelkezett. A II. világháború után gyökeresen átalakultak a nemzetközi erőviszonyok, és a kontinens megosztottsága teljessé vált. Amíg Európa nyugati felének gazdasági talpraállását nagyszabású amerikai segélyprogram segítette, addig a keleti országok csak saját erejükre támaszkodhattak az újjáépítésben. Ráadásul a Szovjetunió katonai, politikai és gazdasági irányítása alá kerültek. A belső gazdasági kapcsolataik erősítésére 1949-ben megalakult a KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa), majd a szovjet érdekek érvényesítésére a Varsói Szerződés katonai tömbje (1955).

Szocialista országok voltak Európában a Szovjetunión kívül: Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) és Románia.

Legfontosabb jellemzőik: Megszüntették a magántulajdont (államosítás). Központi tervekkel irányították a gazdaságot, figyelmen kívül hagyva a piac törvényeit (tervgazdálkodás). Aránytalanul nagy ütemben fejlesztették a nehézipart. Erőszakosan termelőszövetkezetekbe tömörítették a parasztságot (kollektivizálás). Elhanyagolták a mezőgazdaság és a szolgáltatások fejlesztését. „Az ember legyőzi a természetet!” jelszó gyakorlati alkalmazásával nagymértékben károsították a környezetet. Korlátozták az emberi szabadságjogokat. A rendszerváltozást követően (1989–1990 után) térségünk országai közül egyesült a Német Szövetségi Köztársaság és az NDK; kettévált Csehszlovákia; felbomlott Jugoszlávia. Közép- és Délkelet-Európa volt szocialista országaiban az addigi állami tulajdon fokozatos lebontásával a magántulajdonra épülő piacgazdaságra* kezdtek áttérni. Közép-Európa országai közül az Európai Unió tagja: Ausztria, Csehország, Magyarország, Németország, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia. Közép-Európa országai társadalmi-gazdasági fejlettségük alapján nagyon különbözőek. A választóvonal jelenleg az Európai Unió keleti határán húzódik. A határvonaltól nyugatra találhatók a legsűrűbben lakott területek, a legfejlettebb iparvidékek, a kutatási-fejlesztési és pénzügyi központok, a forgalmas légi-, folyami és tengeri kikötők.

A rendszerváltás után főként a volt szocialista országok nyugati határvidékei építettek ki gazdasági kapcsolatokat a szomszédos területekkel (pl. Gdaʼnsk, Prága, Pozsony, Győr).