Milyen adókat vetett ki Károly Róbert?
Sziasztok! Töriházimhoz kéne. Sajnos számomra a tankönyv érthetetlen, ezért netről szoktam tanulni. Idáig bevált, de most semmit sem találok Károly Róbert új adóiról. Annyi biztos, hogy van kapuadó (és talán a rendkívüli hadiadó?), de mi a többi?
Lécci segítsetek, kell az 5-ös! :D
válasza:Úgy tudom, a "harmincadvám"
Ez a külker vámja volt
Ja, igen, azt elfelejtettem mondani, hogy a regálék ne legyenek benne! Tehát:Urbura, harmincadvám, pénzverés monopóliuma. Ezeken kívűl az összes jöhet :)
Azért köszi, ment a zöld pacsi :)
válasza:Károly Róbert (1308-1342) gazdaságpolitikája
A királyi hatalom megerősítését segítette elő az új gazdpol. A feud. anarcchia idején szétzilálódott államháztartást új alapokra fektette.
A megfogyatkozott királyi magánbirtokokból származó jövedelem mellett lényegesen megnőtt a szerepük az egész ország területén királyi felségjog alapján szedett jövedelmeknek, a regáléknak.
A regálék között a legfontosabb volt a megreformált bányamonopólium (bányapénz vagy urbura harmadát kapta meg a földbirtokos), a pénzverés monopóliuma és a harmincadvám (Megjelent a jobbágyok első állandó adója is: a kapuadó)
válasza:Bocs Most már pont a regálékat leírtam
(azt hittem kell)
válasza:Az adókat kérdezted.
Még az talán "lényeges", hogy ugye a jobbágy tartozott
robotmunkát végezni (a földbirtokosnak ingyen), KR idején vesztett jelentőségéből, az előterörő árutermelés, pénzgazdálkodás miatt inkább a pénzadó terjedt! Viszont a mezgazd. termelőerők fejlődése miatt a jobbágy munkájával már nem csak a családjának, földesurának a szükségleteit elégíthette ki, hanem egyre több terméket vihetett a piacra (elvileg pénzt is kaphatott termékéért, hacsak nem cserekereskedelem volt)
K R értékálló aranyforintot is vereterr (firenzei mintára) Ezzel a király elesett egy igen fontos jövedelmétől, a pénzbeváltásból származó ún. kamara hasznának egy részétől. Ennek pótlására vezette be a kapuadót,amelyet jobbágyportánként szedtek.
válasza:Köszönöm! Én még ezeket találtam, itt:
- terragium: földbér, később cenzus néven szerepel,
- cenzus (a városok egy összegben fizetett adója),
- marturina (nyersbőradó), csöböradó, fertóadó, collecta victualium (élelmiszeradó),
- rendkívüli adó (collecta, exactio), mely később subsidiumként szerepel,
- census Judeorum (a zsidók különadója),
- descenzus (a megszállás): a király és kíséretének ellátása azon város által, melyen épp keresztülhalad,
- lucrum camarae (csak az új liliomos aranyforint bevezetéséig!),
válasza:A városoknak (vagyis az ott lakó polgárságnak) meg olyan"kíváltságuk" volt, hogy egyedül a királynak tartoztak adót fizetni !
(szemben a jobbágyfalvakkal)
válasza:Szóval (sztem) az adóknál külön kell választani,
hogy mivel adózott a jobbágy meg mivel adózott a
városi polgárság (a szabad királyi városok,tehát pl. Buda),ill. a mezővárosok.
válasza:A mezővárosok egy része is közvetlenül
a király hatalma alá tartozott. K R céltudatosan védelmezte és fejlesztette őket, egy részük várossá
is vált. De pl. a "mezővárosok" a jobbágyfalvaknál
azért is voltak jobb helyzetben, mert a földesúri adót
egy összegben fizethették
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!