Tudnátok nekem Kossuth magánéletéről írni?

1841 első napjai mozgalmasan teltek Kossuth számára, ugyanis egyszerre két sorsdöntő cselekedetre szánta el magát. Egyrészt elvállalta a Pesti Hírlap szerkesztését, másrészt - egy héttel azután, hogy megjelent a Hírlap első száma - összekötötte a sorsát Meszlényi Terézzel.

A családban nem nézték jó szemmel a házasságot, mert az ifjú ara egy dunántúli birtokos nemes család árvaságra jutott sarja volt, aki szegénységével a testvérek szerint csak tovább súlyosbította Lajos addigi gondjait.

A házasság az egyháznak sem tetszett, mivel a katolikus menyasszony a református vőlegénnyel csak reverzális eskü letétele mellett kelhetett volna egybe, amire a vallási jogegyenlőség eszméjét valló Kossuth nem volt hajlandó. Vagyis nem fogadta el a katolikus egyház azon kitételét, hogy vegyes házasságból születendő gyermekeiket katolikus szellemben neveljék. Ezért a jegyespárt csak az "áldás megadása nélkül" eskették össze.

1844-ben Kossuth Lajos szemtanúja volt annak a jelenetnek, amikor Atzél Pál konzervatív szemléletű képviselő a Kékgolyó vendéglőben nagy társaság előtt szidalmazta az ellenzéki újságírókat. Kossuth lévén, hogy maga is újságíró volt (Országgyűlési Tudósítások, Törvényhatósági Tudósítások, Pesti Hírlap 1841-1844), nem látott más megoldást, mint hogy az újságírók becsületének védelmében párbajra hívja ki Atzél Pált. Az ellenfelek - segédeikkel egyetemben - a kitűzött időpontban meg is jelentek a megadott helyen, de Atzél Pál ahelyett, hogy a párbajhoz megfelelő fegyvert választott volna, bocsánatot kért Kossuthtól, s rajta keresztül az ellenzéki újságíróktól, mondván, hogy a rágalmazás idején "borközi állapotban" volt. A párbaj ezáltal elmaradt.