(Egri csillagok) Előjelek és véletlenek szerepe? Elolvastam a könyvet de nem tudok erre mit írni.

Szia !

Nem időrendi sorrendben írom le, hanem ahogy az eszembe jutnak, érdekes kérdés, még nem volt ilyen.

Előjel lehet: a drinápolyi úton amikor a magyarok kis csapata megszáll a karavánszerájban, Gergely felismerni véli Jumurdzsákot, ezért számítanak rá, hogy készül ellenük valamire.

Korán hajnalban elindulnak, és valóban összecsapásra kerül sor, de Gergelyék felrobbantják a szpáhikat és egérutat nyernek.

Előjel lehet: Sopronban, ahol álruhában Jumurdzsák felkeresi Éváékat, és Gergely, valamint a köves gyűrű után érdeklődik. Csak mikor elmegy, Éva akkor jön rá, ki volt a kereskedő valójában. Ezt ő is rossz előjelnek ítéli, és azonnal kisfia és Miklós diák után rohan. Jancsikát félti a töröktől, nem alaptalanul.

A félszemű török már el is rabolta a kisfiút.

Előjel lehet: Amikor a török szultán magához kéreti a sátrába Izabella királyné kisfiát, a kis trónörököst, és az anya nagyon aggódik emiatt. Rossz szándékot feltételez a szultán kérése mögött. Ezért kéri meg Török Bálintot, hogy kísérje el és hozza vissza a kisfiát.

Török Bálint ezt meg is teszi, de ő is érzi, hogy amikor vissza kell térnie a szultán által rendezett vendégségbe, veszély leselkedik rá. Ez megvalósul. Fogságba kerül, és rabláncon a Héttoronyba hurcolja őt a szultán. Sohasem szabadul ki onnan.

Az előbbieket megérzéseknek is lehetne mondani.

Előjel lehet: amikor a török sereg a magyar végvárak ellen indul, hogy legyőzze, bevegye azokat, Szolnok eleste után Eger következik.

Véletlen lehet: az első részben a két kisgyerek, Gergő és Vicuska fogságba kerülése, gondtalanul fürdenek a patakban, nem számítanak rá, hogy bajuk eshet.

Véletlen lehet: amikor Gergely megtudja, hogy Évát, gyerekkori szerelmét a királyné férjhez akarja adni Fürjes Ádám hadnagyhoz.

Véletlen lehet: a Berettyó partján éppen sebeit mosó Mekcsey István és Dobó István találkozása, amely később egy életre szóló barátságot eredményez. Eger várában is együtt harcolnak, Mekcsey az alvezére lesz Dobónak.

Véletlen lehet: Gábor pap és Gergely merényletre készülnek a szultán ellen. A pap véletlenül nem a szultánt, hanem a díszes ruhába öltözött janicsár agát robbantja fel.

Véletlen lehet: amikor Gergely fogságba kerül a merénylet után, s megkérdezi a nagydarab török katona, Hajván a pergamenekről. A fiú Eger várának alaprajzát és más magyar végvárak térképét ismeri fel ezekben.

Talán véletlen, hogy Eger alaprajzát rejti el, a többit visszaadja. Honnan tudhatná ekkor, hogy néhány év múlva éppen Eger várát fogja védeni Dobóval együtt?

Több is van még a regényben, szerintem, ha végiggondolod, Neked is eszedbe jutnak.

Leírtam tegnap a példákat, amelyek eszembe jutottak a kérdéssel kapcsolatban, most az összegzés következik.

Nem tudom, Te tudtál-e rajta gondolkodni ?

Szerintem az előjelek és véletlenek szerepe a regényben elsősorban a történet fordulatosságát eredményezi.

Az előjelek több esetben a "főgonosz" Jumurdzsák megjelenésével vannak összefüggésben.

Amikor ő feltűnik a színen, tudhatjuk, hogy valami alattomosság, valami rossza fog történni.

Van olyan esemény, amikor erre fel tudnak készülni a szereplők, mint pl. a drinápolyi út melletti támadás esetében. Van azonban, amikorra kiderül, hogy valamilyen aljasságra készül megint, már késő a felismerés.

Ilyen a soproni történés, amikor a török elrabolja Éváék kisfiát, Jancsikát. Mikorra az édesanya rájön, ki kereste fel őt házukban, már nem tudja megvédeni kisfiát Jumurdzsáktól.

A véletlenekkel más a helyzet !

Általában azt szoktuk mondani, ez is az igazság szerintem is, hogy az életben, a történelemben nincs olyan, hogy "mi lett volna, ha..."

Véletlen esemény a regényben, talán a legnagyobb véletlen, amikor Gábor pap merényletre készül a szultán ellen, de a janicsár agát robbantja fel "véletlenül", mert díszes ruházatáról azt hiszi, ő a török uralkodó.

Elkezdhetnénk játszani a gondolattal, mi lett volna, ha sikerül felrobbantani a szultánt ?

Akkor nem ment volna Budát elfoglalni a török sereg, hanem elhagyja Magyarországot ? Nem kerül fogságba, majd a Héttoronyba Török Bálint ?

Talán Eger ostromára sem került volna sor ?

A szereplők egész további sorsa másként alakult volna ?

És a regény talán létre sem jön, hiszen nem lettek volna egri csillagok, a hős várvédők, élükön Dobóval ?

Tehát a végső következtetés, hogy az események sodrában kellenek véletlenek, színesítik a regényt, fordulatossá, élvezhetőbbé, izgalmasabbá teszik, nélkülük más lenne a történet maga.

Tehát úgy kellett történnie, ahogy történt, pedig véletlen volt !

Gondolatok voltak a kérdéseddel kapcsolatban.

Szia !