Kőszívű ember fiai: Foglald össze röviden, hogyan jut haza Ödön a szabadságharc bukása után?

Ági

[link]

Régi jó barátok c. fejezettől olvashatsz róla.

Na mindegy. Időm van, leírom neked röviden.

Ödön a világosvári úrilakban húzta meg magát, itt elmélkedett arról, hogy hogyan tovább.

Nézte az égen a csillaghullást, az övét már nem kereste, az már lehullott.

De az eszme tovább él.

Ő úgy gondolta, hogy akik ezért az eszméért küzdöttek, meg kell halniuk.

De a sors, Tallérossy Zebulon képében közbeszólt.

Zebulon egy útlevelet küldött, amellyel Lengyelországba menekülhet. Tudta, hogy Ödön nem akar elmenekülni a rá váró büntetés elől, ezért üzenetében megemlítette, hogy "

Gondold meg, hogy ha külföldön lehetsz, még tehetsz valami jót ezért a mi szegény hazánkért."

Ödön úgy érezte, hogy ez még valóra válhat. Ha külföldön lesz, tud még valamit tenni szegény nemzetéért.

Csakhogy az útlevelet megnéző tiszt nem volt más, mint egykori barátja, Ramiroff Leonin.

Ő felismerte, és őrizetbe vetette.

Ödön már nem volt barátja többé, ellensége volt. Egy menekülő, akit el kell fogni.

De a jó sorsa továbbra sem hagyta őt el. Az egyik őr az az imsik volt, akit annak idején Ödön megmentett a farkasoktól.

Az imsik lehetőséget adott neki, hogy elszökjön.

Ödönt felvillanyozta az a gondolat, ha szökés közben agyonlövik, nem úgy hal meg, mint a csapdába esett patkány.

Az imsik segítségével megszökött, a felriadt őrök hiába lövöldöztek utána, hiába üldözték, nem tudták utolérni azt a lovat, amelyet az imsik adott neki.

A zivatar is nagy segítségére volt, eltakarta, befedte a menekülőt.

Ödön, mikor már nem üldözték többé, újból lelassult. Merre tovább? Haza nem akart menni, tudta, hogy fájdalmas lenne a viszontlátás annak tudatában, hogy bármikor jöhet az idézés, jelenjen meg, adjon számot tetteiről.

De a segítség Boksa Gergő képében már közeledett.

Boksa Gergő nagyon megörült, hogy Ödönt megtalálta, elmesélte neki, hogy Rideghváry Nagyváradon van, és majdnem elfogta őt.

Ödön hinni akarta, hogy Leonin azért fogatta el, nehogy Rideghváry kezébe kerüljön, és az imsiket is ő utasította, szabadítsa ki.

Ezt sugallja nekünk a könyv, és az emberség.

Ödön fel akarta adni magát, de Boksa Gergőnek sikerült lebeszélnie. Tudta, hogy Ödön nem egyezne bele abba, hogy hazavigye a családjához, hiszen azok a boldog napok, amit velük tölthetne, csak rövid ideg tarthatnának.

Boksa Gergő rábeszélte, hogy menjen vele, ő elviszi egy ismerőséhez, ahol őt jó szívvel fogadják.

Ödön elgondolkodott azon, hogy apró-cseprő emberek, akiket eddig semmibe sem vett -, Boksát pl. gyávának tartotta egész addig, amíg vissza nem hozta az ökröket az ellenségtől - megmaradtak olyanoknak, amilyenek voltak.

Ők azok, akik a lebukott nagyságnak az útját egyengetik.

Tallérossy Zebulon, az imsik, Boksa Gergő.

Boksa Gergő úttalan utakon bevitte Ödönt az ingoványba, amit ő jó ismert.

Az ingovány az az ország, ahol senki sem parancsol, még az orosz cárnak is meg kell állnia, ha nem akar elpusztulni seregével együtt.

Az ingovány nem válogat. Boksa pedig itthon van, ismer minden zsombékot, tudja, hol vannak pihenőhelyek, ahol a is megvetheti a lábát.

Erre vezette Ödönt.

Közben pedig tartotta Ödönben a lelket, azt ecsetelte, hogy még nincs minden veszve, még megfordulhat a hadiszerencse.

Később Boksa elment, hogy valami ehetőt hozzon Ödönnek, mert Ödön nem akart olyasmiket enni, amit Boksa Gergő természetesnek tartott.

Később Boksa Gergő vezette tovább Ödönt, aki engedelmesen ment vele, a nagy bukás után minden akaratát elvesztette.

Egy ismerős halász kunyhójában megpihentek. Itt végre Ödön három éji futás és virrasztás után hosszan pihenhetett és alhatott.

Később folytatták útjukat. Egyszer csak egy nagyobb szigethez értek, híd vezetett át a partra.

Átmentek a hídon, a hold megvilágította a kastélyt.

Ödönnek úgy tetszett, mintha látta volna ezt a képet valahol lefestve.

Nem ismerte a körösszigeti kastélyt, mert azt csak nyári laknak használták régen.

Most itt volt mindenki. Az anya, Jenő és Aranka a gyermekekkel.

Így vezette haza Boksa Gergő Ödönt, aki megrendülten kérdi vezetőjétől:

- Hol vagyok?

- Otthon!

Elnézést, hogy nem röviden írtam le, de ha elkezdek írni, "akkor elszalad velem a ló".

Jav:

"Az ingovány nem válogat. Boksa pedig itthon van, ismer minden zsombékot, tudja, hol vannak pihenőhelyek, ahol a LÓ is megvetheti a lábát, és megpihenhet."