Segítene valaki megírni eyg tűrhető fogalmazást Petőfivel szerelmesnek lenni címre?

Milyen perverz feladat! :)))))))))

Ha csak a fogalmazással van gond akkor 1. lépésként gyűjtsd össze azokat az infókat, gondolatokat és ötleteket, amik a dolgozat megíríshoz kellenek!

Ha meg van gyere vissza!

Az előbbiekkel egyet értek !

Kis segítség:

Elsősorban a versei alapján kell elindulnunk. Életrajzi adatait ismerve is tudjuk, hogy sokat járta az országot, sok emberrel került kapcsolatba, ismerkedett meg.

Ezekben az években a fiatalság, könnyedség, az alkalmi kalandok jellemzik a kapcsolatokat.

Befordultam a konyhára, című versében az azonnal "lángra, szerelemre lobbanó" költővel találkozunk.

"Azért mentem, mert megláttam,

hogy odabent szép leány van..." folytatódik a vers, majd tovább, "alvó szívem meggyulladott".

Egy másik vers, a Négyökrös szekér című, amelyben Erzsikével választanak maguknak csillagot.

Mind, mind udvarlás, széptevés, szerelmes szavak.

Szinte népdalszerűen egyszerű, tiszta sorai a következők:

"Fa leszek, ha fának vagy virága,

ha harmat vagy, én virág leszek.

Harmat leszek, ha te napsugár vagy,

csak, hogy lényink egyesüljenek !"

A könnyed hangulatú, tréfálkozó, vidám versek után már az elhivatott, hazáját szerető költő is megszólal a Szabadság, szerelem című versében, ezt írja:

"Szerelmemért föláldozom az életet,

szabadságért föláldozom szerelmemet."

Szendrei Júliával, majdani feleségével való megismerkedését követően gyönyörű versek egész sora születik tollából.

Melankolikus, szinte a jövőbe látás képességével megáldva szólal meg a Szeptember végén című versben.

Az elmúlás gondolata is felvetődik, pedig még fiatalok, szerelmesek, minden jónak, szépnek ígérkezhetne...

Tehát, Petőfivel szerelmesnek lenni biztosan kellemes, üdítő, szórakoztató érzés lehetett egészen fiatal korában, a gondtalan csatangolások, vándorlások idején.

Ám, ahogyan az évek múlnak, ahogyan egyre inkább a hivatástudat, a hazáért való aggódás, a forradalmi eszmék felé fordul, érzelmei mélyülnek.

A társsal való találkozás pedig meghatározó élmény, már nem csapong, szárnyal. Megállapodik.

Ettől kezdve élete egy másik mederben folytatódik tovább.

Megjelenik a kételkedés, az elmúlás gondolata is részévé válik a mindennapoknak.

Ez sok szerelmes életében is megjelenhet, mindannyian feltesszük magunknak a kérdést, ez az érzés valóban örökké tart-e ? És mi az az örökké ?

Foltatódhatnak-e az eddigi felhőtlen napok, vagy óhatatlanul kell jönnie valami másnak, a felelősségteljesebb létnek.