Segítene valaki elemezni Tóth Árpád: Körúti hajnal c. versét?

─ az impresszionista költészet egyik mintadarabja

─ a vers a pesti táj ébredésének három mozzanatát ragadja meg

• a még derengő, színeket kioltó szürkeséget

• az első fény felragyogásának néhány perces bűvöletét, ünnepi csodáját

• nappali élet kijózanító valóságát

1. VERSSZAK

─ minden jelzője, metaforája, hasonlata a közömbös színtelenség, szürkeség elidegenítő képzetét, kísérteties hangulatát árasztja: a hajnal vak és szennyes, a boltok üveges szemeikkel olyanok, mint a mozdulatlanságba dermedt halottak, az utca „vad kővidék”

2-4. VERSSZAK

─ hirtelen megváltozik az addigi nyomasztó kép → megjelenik a fény, a hajnali égbolt első sugárcsóvája

─ csak az aszfalt szennye emlékeztet az előző versszak ridegségére, szürkeségére

─ a hajnali fény tiszta örömét, a pillanat boldog önkívületét fokozza az áhítatos csend, a „földi hang” hiánya

─ a színek ragyogni kezdenek: fehér, lila → ezek szinesztéziásan zenei motívumokkal olvadnak össze

• „lila dalra kel”

5. VERSSZAK

─ mindezek csak egy pillanatig tartottak → az életre kelt színeket a földi hangok kezdik elnyomni

─ az áhítatos csendet, a színek égi muzsikáját a zajok szakítják félbe:

• „Bús gyársziréna búgott”

• „villamos jajdult ki a térre”

─ elmúlt a hajnali percek mámora, reggel lett, megkezdődik a „józan robot”, s újra fájni kezd az élet

─ az utolsó motívumban, a Napnak a munkáslányt megtisztelő arany kézcsókjában, melyet senki sem vett észre, a fáradt, robotos költőnek a városi szegényekkel való együttérzése szólal meg.

Itt van pár link, mindenből vegyél egy kis infót, így nem csak egy kész elemzést másolsz le! :)

[link]

[link]

[link]

Ez a legjobb szerintem:

[link]