Irni kell kb.15 összefüggő mondatot amiben nincs segédige?

Magyarul?

Mi a téma?

Magyarul ugye (A földrajzi nevekről)

A több szóból álló földrajzi neveket az írásmód szempontjából három csoportra osztjuk: egyeseket

egybe-, másokat különírunk, s igen sok olyan is van,

amelyeknek tagjai közé kötőjelet teszünk.

Franciaorzág egy országnak, a Dunántúl és az Alföld

egy-egy tájegységnek a neve.

Székesfehérvár és Balmazújváros magyar helységnév.

A Ferencváros Budapest egyik városrészét nevezi meg.

Győr-Moson-Sopron megye, Fő utca, Hősök tere, Anker köz megyét, illetőleg utat (utat, teret, közt) jelöl.

Közép-Európa és Sebes-Körös olyan földrajzi név, amelynek utótagját önállóan is használjuk mint tulajdonnevet. A Fekete-tenger, Margit-sziget,

Sas-hegy, Erzsébet-híd tengernek, szigetnek,

hegynek, hídnak a neve.

Az -ország utótagú országneveket, a tájegyságek, a helységek és a városrészek nevét egybeírjuk:

Svédország, Mosonmagyaróvár,Belváros.

Azokat az országneveket, amelyeknek utótagja nem

az ország szó, továbbá a megyék és az utcák (utak, terek stb.) nevét különírjuk.

A különírt országevek nek minden szavát nagybetűvel kezdjük, a megye és az utca szó azonban kisbetűvel kezdődik: Baranya megye, Katicabogár utca)

A többi földrajzi nevet kötőjelesen írjuk:

Csepel-sziget, Fekete-tenger, Északi-középhegység stb.)

Az utótagot akkor kezdjük nagybetűvel,ha önmagában is használt tulajdonnév: Felső-Tisza, Közép-Európa.

Legjobb vlmilyen"tudományos" szöveg

(abban kevésbé szoktak lenni segédigék)

Mátyás király egyszer három lustát látott egy fa alatt.

A szájukat tátották. Így talán majd belepottyan a gyümölcs. De lusták voltak megrázni a fát.

- No, ezeket hazavisszük és meghízlaljuk! - nevetett fel Mátyás.

Meg is híztak gömbölyűre. Mi volt a dolguk? Semmi

Egyszer rájuk unt a király. Hívatta az inasát.

- Zavard haza őket! Látni sem akarom egyiket sem.

- Nem megyünk - mondták a lusták az inasnak

- Nem a király hozatott ide bennünket?

- Gyújtsd rájuk a házat! - parancsolta Mátyás.

- Bárcsak benne égnének! - nevetett a szolga.

Aztán meggyújtotta a házukat.

- Nem éreztek valami meleget? - fordult társaihoz

az egyik.

- Ég a ház!Gyerünk ki! - kiáltott ijedten a másik

- Nem restelltek annyit beszélni? - szólt bele a harmadik.

Mit gondoltok, mi történt a lustákkal?

Vajon kimentek-e? Nem. Benne égtek a házban mind a hárman

Így szabadult meg tőlük Mátyás király.

Velence legnagyobb nevezetessége alighanem az,

amit nem látunk, tudniillik a város alapozása.

Valamennyi háza, tere, utcája, nemkülönbewn kertje a talaj minőségétől függően kilenc méterig terjedő

mélységre bevert facölöpökön nyugszik.

Ezenfelül nemegyszer alásülyesztett kőalapozással szilárdították meg a különben igen süppedékes talajt.

Elképzelhető, milyen hatalmas tölgyerdőket kellett

letarolni, miközben az alapozást készítették.

A szükségletet korántsem saját területükről fedezték,

hanem a dalmmát partokról teremtették elő.

Aki ismeri az akkori ki nem elégítő szállítási

eszközöket,dehogy csodálkozik azon a megállapításon,

hogy Velence legérdekesebb nevezetesége csakugyan az alapozás.

Valamikor a Tisza nem áldása, hanem átka volt az Alföldnek. Szeszélyes kanyarjaival minden tavaszi áradáskor bajt okozott, hatalmas területeket öntött el.

Széchenyi foglalkozott először azzal a gondolattal,

hogy a Tisza medrét egyenessé kell tenni. Szabályozták

a Tiszát, s az alföldiek igazán csak ettől kezdve

örülhetnek folyójuknak. A töltéssel is sok baj volt,

de ennek rendbehozatalára csak sokkal később

kerülhetett sor.

A hajdani árterületet ma káposztával, zöldséggel és egyéb növényekkel ültetik be. Ezek rendkívül dússá,

széppé fejlődnek a nedves talajon.

A Duna-Tisza-csatorna mmég korszerűbbé teszi a

mezőgazdasági termelést a Tisza mellékén.

Öntözéssel mindenféle konyhakerti növényt termelhetünk

az Alföldön.

Gárdonyi Gza "Egri csillagok" című művében

emléket állít a hazaszeretetnek és a vitézségnek.

A főhős, Bornemissza Gergely szemünk előtt válik

a harckészség megtestesítőjévé, az igazság bajnokává.

Egert az egész nép védte. A lakosságon válságos helyzetben sem lett úrrá az ijedtség,a katonákat

nem törte meg a megerőltető harcok utáni fáradtság.

A szomszédos községek segítséget küldtek.

A hadnagyok le sem törölték arcukról az izzadság cseppjeit,egyik bástyáról a másikra vágtattak.

A német pattantyúsok is lelkesen végezték fáradságos munkájukat.A várnép vállalta a nehézségeket,

szembenézett a fogság, sőt a halál lehetőségével is.

Az asszonyok is segítettek: Dobó velük süttette a húst,

hordatta a bástyákra a friss sütetű kenyeret

és a bort. Nagy részük harcolt is.

Az író azt is megláttatja, hogy a török kínálta egyezség mindig csapda, s a királyhoz intézett segélykérésnek

semmi látatja nincs.

A történelem tanúságával bizonyítja, hogy a haza a népé, s a nép meg is tudja védei a hazáját.