Fizika házi?! :Állócsigán átvett kötél két végén két különböző tömegű test van. A két test tömege együtt 60kg. A magára hagyott rendszer egyik eleme 24m magasból 8s alatt ér le a földre. Tovább lent

Ilyen képet találtam hozzá:

[link]

Itt T jelöli a kötélerőt (én Fk-val fogom jelölni).

Az egész rendszer, aminek a tömege 60kg, valamekkora 'a' gyorsulással gyorsul, aminek hatására 8s alatt megy 24m-t.

s = 1/2·a·t²

Ebből kijön a gyorsulás.

Pillanatnyi sebesség a végén: v=a·t

Legyen a nagyobbik tömeg m, a másik 60-m. A nagyobbik fog lefelé indulni, a kisebbik felfelé. Vagyis a nagyobbikra ható eredő erő lefelé mutat:

m·g - Fk

ahol Fk a kötélerő.

Ez az eredő erő gyorsítja ezt a testet az előbb kiszámolt 'a' gyorsulással:

m·g - Fk = m·a

Átrendezve:

Fk = m(g-a)

Ebből még Fk valamint m is ismeretlen. De hasonlóan felírhatjuk a másik tömegre ható erők eredőjét is. Az az erő felfelé hat:

Fk - (60-m)·g = (60-m)·a

Fk = (60-m)·(g+a)

Van ez a két egyenletünk Fk-ra kifejezve, ezekből kiszámolható m is valamint Fk is.

Volt még két másik kérdés is:

"Mekorra a kisebb tömegű testet érő erők eredője,amikor a rendszer nyugalomban van?"

Hát ha nyugalomban van, akkor az erők eredője 0.

"Mekorra volt ekkor a kötélerő?"

Attól függ hogyan értük el azt, hogy nyugalomban legyen a rendszer. Ha úgy, hogy alátámasztottuk a nagyobbik tömeget, akkor a kötél a kisebbiket tartotta, tehát a kötélerő (60-m)·g

Valószínű arra gondolt a feladat, hogy amikor leért a földre a nagyobbik, akkor került nyugalomba, úgyhogy akkor is az előző válasz a jó.

Ha viszont még indulás előtt úgy volt nyugalomban, hogy a kisebbiket fogtuk meg és tartottuk, hogy el ne induljon felfelé, akkor a kötélerő m·g