Hogyan számítom ki a NaCl Oldékonyságát kuktában vízforralás esetén?

Szilárd, illetve folyadék folyadékban történő oldása esetén a nyomás hatása lényegében elhanyagolható az oldhatóságra, így nem szükséges foglalkoznod vele. A hőmérséklet sokkal-sokkal nagyobb hatást fejt ki, azomban a NaCl-lel ezesetben sem fogsz tudni semmilyen hatást elérni: lényegében az oldhatósága független a hőmérséklettől.

Tehát nem szükséges ilyen kísérletet folytatnod.

Nem értem, hogy a dilettánsok miért akarják támadni a témában jártasabb embereket, főként ha megefelelő hangbemben kapták meg a választ. Ezen gondolkodj el te is.

1.: Több embernél láttam, hogy a nevem után csapnak egy "t" betűt. Ennek okára még nem jöttem rá.

2.: Nem baromság amit írtam, és ha kicsit utánanéztél volna a témának te sem írnál ilyet (legalábbis remélem).

3.: "1)A nyomás növeli a forráspontot." - Annak növelése esetén igaz. Viszont ez nem feltétlenül függ össze az oldhatósággal, így használhatatlan érv.

4.: "2)A NaCl is emeli a forráspontot." - Raoult törvénye alapján a híg oldatok forráspontja valóban magasabb lesz a forráspontja a tiszta oldószeréhez képest, a kémiai potenciál tolódása miatt. De ez szintén nem feltétlenül jelenti azt, hogy több anyagot lehet feloldani, így szintén használhatatlan érv.

5.: "Következtetés kuktában tudok legtöbb sót feloldani és leghatékonyabbá tenni az átkristályosítást." - A fentiek figyelembe vételével erre is ráfoghatjuk, hogy nem minden esetben állja meg a helyét.

6.: "Mit keresel a természettudomány topicban????" - Hogy segítsek annak aki rászorul, információt szolgáltassak annak akit érdekel valamilyen természettudományokhoz kapcsolódó témakör, ne felejtsem el a régebben tanult anyagokat az ismételt válaszadások következtében, és néhanapján megtérítsek 1-1 magadfajta szakbarbárt.

7.: "Unalmas a portásfülke?" - Egyetem mellett egy tanszéki laboratóriumban dolgozom, ahol többek között analitikai méréseket végzek.

8.: "Meglepő módon magasabb hőmérsékleten többet képes oldani a víz NaCl-ből. Vannak ahol ez elhanyagolható [...]" - Az NaCl esetében pont kifogtál egy olyan példát, ami "vannak" eset. Mivel pontos adatot nem tudtam, így utánajárás (nem túl ismerős kifejezés, ugye?) után kiderítettem, hogy egy konyhai kukta körülbelül 15 psi (1,03 bar) nyomáson fúj le. Erre nyugodtan rámondhatjuk, hogy 1 bar, így nem kell a nyomással korrigálnunk. Amennyiben pedig a 20 foktól 100 fokig terjedő intervallumra hivatkoznál (mert azt remélem tudod, hogy amennyiben kis mértékben nő a nyomás, úgy csak kis mértékben nő a forráspont is, ami itt szintúgy elhanyagolható), ajánlom az alábbi diagramot:

[link]

20°C hőmérsékleten durván 37, 100°C-on kb. 40g az oldhatósága 100 g vízben. Ez igazán minimális, szintúgy elhanyagolható, mivel ennyire megközelíteni a maximális oldódási határt sok idő, és addig általában senki sem vár otthon (plusz tananyag: általában az egyensúlyi állapotokhoz közeledve egyre csökken az adott folyamat sebessége, tehát esetünkben minél közelebb vagyunk a maximális oldási határhoz, annál lassabban oldódik be az anyag, aminek következtében egy türelmetlen ember számára már úgy tűnhet, hogy beállt az egyensúly).

Összefoglalva: nem tudom hány éves vagy, milyen helyről és háttérrel származol, de vissza kéne venni az arcból. Ezt a stílust egy börtöncellán kívül sehol sem tolerálják, legfeljebb olyan esetben ha igazad lenne. De itt még ez sem áll fenn, közel sem. Utána ként nézni az oldhatósági adatoknak...

Plusz kiegészítés: "For condensed phases (solids and liquids), the pressure dependence of solubility is typically weak and usually neglected in practice."

[link]

A fenti idézetet megkeresve alatta találhatsz egy differenciálegyenletet, amelyet megoldva megkaphatod a pontos és teljesen korrekt választ.

Extra: amennyiben egy kukta mégis 180°C-on fújna le ahogy említetted, úgy sem sokat változik az NaCl oldhatósága.

[link]

Bukta.